Konferencia Vlad Tepesről és a Drakula-hagyományról

2010. szeptember 19. 18:13 MTI

Vlad Tepes (1431-1476) havasalföldi vajda és a Drakula-hagyomány a témája annak a konferenciának, amelyre hétfőn kerül sor Pécsett.

Korábban

"A Magyarországon e témában első alkalommal szervezett tanácskozáson Az MTA Történettudományi Intézete, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem Vlad Tepessel és korával foglalkozó kutatói, oktatói igyekeznek megvilágítani a fejedelem történeti alakját, az irodalomban betöltött szerepét és egyebek mellett szót ejtenek a közvéleményt mind a mai napig uraló Drakula-hírekről is" - mondta Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa pénteken Pécsett az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón.

A konferencia résztvevői előadást hallhatnak Hunyadi Mátyás havasalföldi politikájáról, Vlad Tepes életéről, pécsi kötődéséről, Drakula történetéről és a korabeli sajtóról, Michael Behaim Drakula-verséről, Drakula megjelenéséről a korabeli magyar irodalomban és a Drakula-históriák orosz változatairól.

Jankovits László, a PTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese arról szólt, hogy Drakula figurája a példája, miként válhat egy történeti személyiség ikonná, mítosszá. Olyanná, aki eredeti tevékenységétől lényegében sok szempontból függetlenül él tovább a világ kultúrtörténetében. "Ahhoz a havasalföldi fejedelemhez, aki Vlad Tepes néven élt a 15. században, nagyon kevés köze van az Abraham Stoker regényében szereplő, sokunk által filmekből, más irodalmakból ismert vérszívó, falon mászó, gonosz cselekedeteivel békés polgárok idegeit borzoló figurához" - jegyezte meg.

Jankovits László úgy vélte: Drakula megteremtéséhez jelentősen hozzájárult a könyvnyomtatással induló kommunikációs forradalom, az iránta érzett ellenszenv a német polgárság körében, valamint Hunyadi Mátyás propagandája, mellyel igyekeztek rossz színben feltüntetni a király vetélytársává vált egykori szövetségesét.

"Ez a sok szempontból, főleg humanista szemszögből zsarnoknak ítélhető Karóbahúzó Vlad jó médiatéma lett a korabeli irodalomban. A vele kapcsolatos ellenőrzött és ellenőrizetlen információk nagy példányszámban németül megjelenő röpiratok, és tudósítóénekek révén terjedt, majd elkezdődött Drakula irodalmi alakká válása" - mondta a dékánhelyettes. Megjegyezte: Drakula a legújabb korban Stoker 1897-ben megjelent regénye nyomán lett slágertémává.

Fedeles Tamás utalt rá, hogy a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program által támogatott konferencia apropóját a Drakula pécsi kötődéséről a közelmúltban megjelent bulvárhírek adták. "Valóban létezett egy Drakulához köthető ház a középkorban Pécsen. Ezt bizonyítja egy 1489-es ingatlan adásvételről szóló eredeti oklevél. Ebből kiderül, hogy Drakujaházát a néhai Drakula özvegye adományozta famulusának, Dénesnek, aki latorkodás bűnébe esett, és a király parancsára halálra ítélték. A házat Mátyás a pécsi püspök támogatásával egy lojális hívének adományozta, ő pedig eladta kétszáz aranyforintért" - mondta az adjunktus.

Fedeles Tamás szerint ebből feltételezhető, hogy Drakula járhatott Pécsett, hiszen a házat meg kellett vennie, s talán Magyarország területén is voltak birtokai, de ez nem bizonyítható. Hangsúlyozta: azzal kapcsolatban sem merült fel adat, hogy az EKF-beruházásokkal összefüggő pécsi Széchenyi téri ásatások során talált pince az ő egykori házának lehetett a része. Arra sincs forrás, hogy itt raboskodott volna. "Talán a Mátyás király által elrendelt fogvatartása nem is igazi rabság, hanem amolyan háziőrizet volt, mert valószínű, hogy Vlad Tepes a rangjához méltó bánásmódban részesült" - jegyezte meg Fedeles Tamás.

A téma iránt érdeklődőket hétfőn délelőtt tíz órára, a Színház téri Dominikánus Házba várják a szervezők.