Háromdimenziós filmritkaság a lerombolt Varsóról

A végeláthatatlan romhalmazt egy történészek és számítógépes grafikusok munkáját dicsérő, háromdimenziós (3D) filmritkaság eleveníti meg, amelyet a nagyközönség vasárnap óta láthat a turisták és diákok körében is népszerű Varsói Felkelés Múzeumában.

Az alkotók elsősorban az ifjabb nemzedékeket akarták ráébreszteni arra, mekkora pusztítást végzett a háború a lengyel fővárosban. "A fiatalok nem értik, mit jelent az, hogy Varsó romokban hevert, azt hiszik, csak pár ház összedőlt" - mondta a múzeum igazgatója, Jan Oldakowski a Romok városa című film sajtóbemutatóján. "Még mi sem voltunk teljesen tisztában azzal, itt a múzeumban, hogy is nézett ki a város" - tette hozzá.

A pusztítás a Lengyelországot 1939-ben lerohanó és hat éven át megszállva tartó náci Németország bombázásainak következménye volt. A harcokban lengyelek milliói vesztették életüket. A rombolás nagy része megtorlás volt az 1944-es varsói felkelésért. Az egyenlőtlen harcban a felkelés 63 nap után elbukott, de a brutális náci uralommal szembeni ellenállás egyik legdrámaibb európai felvonásaként a lengyel nemzeti identitás fontos eleme maradt. A felkelők - köztük nők és tizenévesek - hősiességére napjainkban is roppant büszkék.

Oldakowski szerint 40 szakember két éven át dolgozott az ötperces térhatású képsoron, amely egy brit Liberator bombázó elképzelt repülését szimulálja a háború után, 1945-ben a város felett. Azt az útvonalat követi, amelyen a brit királyi légierő (RAF) bombázói haladtak, amikor fegyvereket és utánpótlást szállítottak a felkeléshez. A fegyveres harc 1944. augusztus 1-jén tört ki, és a film közönségbemutatóját a 66. évfordulóra időzítették.

A filmet gyártó Platige Image stúdió illetékese, Michael Gryn elárulta: a csapat eleinte nem volt tisztában azzal, mekkora kihívást jelent, hogy átrágják magukat a rengeteg dokumentumon. "Egyedülálló feladat volt a romos város hiteles háromdimenziós makettjének felépítése és az, hogy ötperces filmet forgassunk róla. Nem hiszem, hogy bárki a világon csinált volna ilyent" - magyarázta.

Csapata helikopterről lefilmezte a mostani Varsót, ez lett az alapanyag, amelyet mintegy 2000 történelmi fotó, film és festmény részletével töltöttek ki, hogy újrateremtsék a hajdani Varsót. A kordokumentumok egy részét magánszemélyektől kapták. Az eredmény egy számítógépes szimuláció, amelyen elénk tárulnak a lebombázott hidak a Visztulán, egész negyedek kiégett, tető nélküli házakkal és a letarolt varsói gettó. Ünnepélyes zenei aláfestés fokozza a halál és a fenyegetettség érzetét.

A megrázó képsorokat felirat zárja, amelyből megtudhatjuk, hogy a háború előtt 1,3 millió ember élt Varsóban, mintegy 900 ezer a felkelés kezdetekor és nagyjából 1000 a romok között, 1945-ben. A háború előtt a város lakosságának körülbelül 10 százaléka zsidó volt.

Varsót teljes egészében újjáépítették, beleértve a gótikus és reneszánsz óváros gondos helyreállítását is. Manapság 1,7 milliós nyüzsgő főváros, közigazgatási és üzleti központ számtalan toronyházzal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe