A maják építették az Újvilág első vízvezetékeit
2010. május 6. 16:35 Science Daily, MTI
Palenque maja romváros egyik építményét az amerikai földrész legkorábbi ismert vízvezetékének tartják amerikai szakemberek, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című folyóirat májusi számában közölnek tanulmányt.
Korábban
"A spanyoloknak tulajdonítottuk mindeddig, hogy ők honosították meg az Újvilágban a víznyomásos rendszert, ám a régészeti adatok, az éghajlati és geomorfológiai (felszínalaktani) viszonyok, valamint a hidraulika törvényei alapján feltételezhető, hogy a maják ismerték, miként is lehet zárt csővezetéken keresztül továbbítani a vizet" - hangsúlyozzák tanulmányukban a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, Kirk French régész és Christopher Duffy hidrológus. A feltételezett vízvezetéket 1999-ben fedezték fel a romváros feltérképezése közben.
A forrás táplálta alagutat meredek domboldalba építették, lejtése 6 méter. A bejárati rész szélesebb, területe majdnem egy négyzetméter, a kijárata viszont meglehetősen szűk, mindössze 0,046 négyzetméter. A vízvezeték az évezredek során részlegesen beomlott, ma már alig-alig csordogál benne a víz. Így Christopher Duffy egyszerű hidrológiai modellek alkalmazásával próbálta meghatározni, hogy mekkora nyomás keletkezhetett az alagútban.
Számításai szerint a gravitáció, valamint a vízvezeték kijáratának drasztikus leszűkítése miatt olyan nyomás jött létre, amely akár 6 méteres magasságba is képes volt feljuttatni a vizet. A kutató szerint az aquaeductus kijáratának lezárásával a rendszer akár 68 ezer liter vizet is képes lett volna tárolni. A kutatók nem tudják, hogy adott esetben végül is mire használták a maják a víznyomást, lehet, hogy szökőkutat táplált az aquaeductus.
Palenque, amely Chiapas megyében, Ciudad del Carmentől mintegy 130 kilométerrel délre található, önálló városállam volt. A település igazi nevét nem ismerik teljes biztonsággal, a Palenque nevet később, a spanyol hódítás idején kapta. Feltételezett eredeti neve B'aakal.
A térség i.sz. 100 körül népesült be, a legnagyobb kiterjedését a város a klasszikus maja korban (250 és 600 között) nyerte el, majd 800 körül elnéptelenedett. Az őserdővel benőtt romvárost 1567-ben Pedro Lorenzo de la Nada spanyol domonkosrendi szerzetes fedezte fel.
Az egykor 15 négyzetkilométer területű Palenque nagy része még ma is feltáratlan. A város és a környező nemzeti park 1987 óta az UNESCO kulturális világörökségének része.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap