Újra látható a torinói lepel
2010. április 13. 10:06 BBC News, MTI
Tíz év után újra kiállítják a torinói leplet az észak-olasz város Keresztelő Szent Jánosról elnevezett katedrálisában; a katolikus egyház több mint 3 millió látogatóra számít a kiállítás 44 napja alatt.
Korábban
A torinói lepel néven híressé vált ereklye a legenda szerint Názáreti Jézus halotti leple: az evangéliumok tudósítása szerint Krisztus testét gyolcsba csavarták, miután levették a keresztről, majd ebben is temették el. Az ereklye eredetiségét mindazonáltal eddig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.
Az első napon, múlt szombat délután óránként körülbelül 3 ezren haladtak el az ereklye előtt. Eddig összesen másfél millió látogató regisztrált a május 23-ig nyitva tartó kiállításra, s a katolikus egyház további 2 millió érdeklődővel számol. Május 2-án XVI. Benedek pápa is elzarándokol a katedrálisba, hogy megtekintse a legenda-övezte gyolcsdarabot.
A 21. századi igényeknek megfelelően 3D-s szemüveg is vásárolható a kiállításon. Az ereklyét golyóálló, szabályozott klímájú vitrinben tárják a közönség elé. A legutóbbi közszemle óta eltelt tíz évben restaurátorok tovább dolgoztak a szöveten, többek között eltüntették azokat az éleket, amelyek a több évszázados összehajtogatott tárolás során keletkeztek.
A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Az mára biztossá vált, hogy nem festmény a lenyomat, az azonban továbbra is kérdéses, hogy pontosan mely korból származik.
Egy 1988-as radiokarbonos vizsgálat során svájci, brit és amerikai kutatók egymástól függetlenül arra az eredményre jutottak, hogy a lepel a középkorból, feltehetően az 1260 és 1390 közötti időszakból származik. Később mikrobiológiai vizsgálatok alapján ezt az eredményt kétségbe vonták, s ma a kérdéssel foglalkozó mikrobiológusok azon az állásponton vannak, hogy a lepel "majdnem biztosan" Jézus idejéből származik.
Más típusú vizsgálatokat is végeztek tudósok: pollenvizsgálatokkal például azt mutatták ki, hogy a leplen található virágpormaradványok Palesztinában és Kis-Ázsiában honosak. Végül a numizmatika is hozzájárult a kutatásokhoz, hiszen az alak jobb szeménél egy pénzérme lenyomatát mutatták ki, mely forgalomban volt Poncius Pilátus helytartósága idején (egy temetkezési szokás szerint pénzérmét helyeztek el a halott szemén).
A Vatikán hivatalosan nem állítja, hogy a lepel Jézus halotti gyolcsa. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az ereklye mindenképpen Krisztus szenvedésének erőteljes szimbóluma. A leplet 1578 óta őrzik a torinói Keresztelő Szent János katedrálisban. E több mint négy évszázad alatt mindössze kilencszer állították ki, a mostani a tizedik alkalom.
Az ereklyét a második világháborúban a Nápolyhoz közeli Montevergine bencés apátságba szállították, hogy elrejtsék Hitler elől, aki megszállottja volt az ereklyének. A lepel sorsa később sem volt háborítatlan: legutóbb 1997-ben pusztult el kis híján a torinói katedrálisban dúló tűzvész során. Az égő templomban egy olasz tűzoltónak sokadik próbálkozás után végül sikerült széttörnie a 39 milliméter vastag védőüveget, és kimentenie a lángokból a leplet. A tűzvészt követően, 1998-ban - húsz év után először - újra kiállították a világhírű ereklyét. Ezt követte a 2000-es millenniumi kiállítás, majd a mostani.
Nézze meg a lepel nagyfelbontású képét!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap