Tiszteletreméltó címet kapott II. János Pál és XII. Pius

Több zsidó szervezet tiltakozott amiatt, hogy XVI. Benedek pápa szombaton venerabilis - tiszteletreméltó - címmel ruházta fel XII. Piust, megnyitva az utat a néhai pápa boldoggá avatása előtt.

A katolikus egyházfő szombaton kihallgatáson fogadta Angelo Amato érseket, a szentté avatási kongregáció prefektusát, aki a pápa elé terjesztette azokat a rendeleteket, amelyek elismerik mások között két pápa - XII. Pius és II. János Pál - hősi erényeit és Jerzy Popieluszko, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori lelkésze, a kommunista diktatúra áldozatának vértanúságát. Az egyházfő felhatalmazta a kongregációt arra, hogy tegye közzé a két pápa és még másik 19 személy szentté, illetve boldoggá avatására vonatkozó rendeleteket. A dekrétumok kihirdetése fontos szakasza a boldoggá avatási eljárásnak, amelyhez azonban még szükség van egy csoda hivatalos elismerésére is.



A döntés kapcsán zsidó szervezetek ismételten azzal vádolták XII. Piust, hogy a vészkorszak idején nem tett meg mindent az üldözött zsidók védelmében - amit a Szentszék tagad -, és arra kérték XVI. Benedeket, függessze fel a boldoggá avatási eljárást, amíg kutatók alaposan át nem vizsgálják a megfelelő levéltári dokumentumokat.

XVI. Benedek azonban titkos vatikáni levéltári dokumentumok alapján meg van győződve arról, hogy XII. Pius - aki 1939 és 1958 között ült a pápai trónon - számos zsidót mentett meg Európában azzal, hogy római és külföldi egyházi intézményekben rejtette el őket, s azért hallgatott, nehogy nehezítse sorsukat. A Vatikán arra hivatkozik, hogy a mintegy 16 millió aktát leghamarabb 2014-ig lehet áttanulmányozni.

Elan Steinberg, az amerikai holokauszt-túlélőket és leszármazottaikat tömörítő egyesület alelnöke "mélységesen érzéketlennek és meggondolatlannak" minősítette a döntést, amely, mint felhívta a figyelmet, egy nappal azután született, hogy ismeretlenek ellopták az auschwitzi egykori náci haláltábor bejáratánál lévő Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) feliratot. Steinberg szerint a döntés szemben áll azokkal a korábbi biztosítékokkal, amelyeket a Vatikán a zsidó közösségnek adott.

David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság vallásközi kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi igazgatója úgy vélte, hogy a pápa döntése nem tűnik diplomatikusnak a római zsinagógában három hét múlva tervezett látogatása fényében. "Nem a zsidó közösség dolga megmondani, hogy a Szentszék kiket avasson szentté, de ha az egyház a kölcsönös tisztelet alapján akarja ápolni kapcsolatait a zsidó közösséggel, elvárjuk, hogy vegye komolyan figyelembe érzékenységünket" - mondta.

"Szomorú vagyok és dühös" - mondta Stephan Kramer, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának főtitkára, abszolút elsietettnek minősítve a döntést. Szerinte a pápa "visszájára fordította a náci időszak történelmi tényeit", és a katolikus egyház megpróbál "egy másik történelmet írni".

Riccardo Di Segni római főrabbi, Renzo Gattegna, az olaszországi zsidó közösségek szövetségének elnöke és Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség vezetője közös közleményükben hangsúlyozták, hogy továbbra is kritikusan ítélik meg XII. Pius történelmi tevékenységét. Mint írták, nem felejthetik el az olaszországi zsidók deportálását, különösen pedig azt, hogy 1943. október 16-án 1021 zsidóval Auschwitzba indítottak egy szerelvényt a római Tiburtina pályaudvarról "XII. Pius hallgatása mellett".

Abraham Foxman holokauszt-túlélő, az Amerikai Rágalmazásellenes Liga nemzeti igazgatója csalódottságának adott hangot a szerinte elsietett döntés miatt. Az izraeli külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy XII. Pius cselekedetei "tüzetes történészi vizsgálatra" szorulnak, és a történelem fog ítélni az ügyben.

A XII. Piusra vonatkozó pápai döntés zsidó körökben azért is különös értetlenséget és megütközést keltett, mert egy év sem telt el azóta, hogy XVI. Benedek rehabilitálta Richard Williamson holokauszttagadó tradicionalista püspököt. A pápa utóbb kénytelen volt elismerni, hogy ezt a döntését bizonyos tények ismeretének hiányában hozta meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában