Szex és szerelem görög módra
2009. december 11. 11:38 The Guardian
Örök, és igencsak népszerű témát választottak egy új athéni kiállítás témájául: a Kikládok Művészeti Múzeuma legújabb tárlatán az ókori szerelem és bujaság emlékeit vonultatták fel, és egy 16 éven felüliek számára látogatható szekciót is berendeztek.
Korábban
Az ókori görögök nem problémáztak, amikor a szerelemről és a bujaságról volt szó – fedezhető fel az Athénban most megnyílt tárlaton, ahol megdöbbentő gazdag tárgyi- és képanyag idézi fel, hogy milyen titkok rejlenek még a klasszikus idők szexualitása mögött.
A bemutató Erósz a szerelem és a szexuális vágy görög istene előtt tiszteleg, akit Rómában Amor vagy Cupido néven tiszteltek. "Erósznak számos tulajdonsága ismert: ellenállhatatlan, gyengéd, gyönyörű, ám eközben kegyetlen és keserű. Nem volt olyan póz, vagy érintés, amivel ne hódolhattak volna neki, és az érzelmektől a csoportszexig a szerelem minden formáját ő uralta" - állítja Nikolaosz Sztampoliisz, a Kikládok Művészeti Múzeuma igazgatója, aki szerint „a görögökről sok minden elmondható, de nem voltak prűdek. A társadalom nagyon toleráns volt, és mentes a bűntudattól. Erósz kultusza nagyon népszerű volt, aminek csak egy része a szexualitás”.
A tárlaton 272 műremek látható: az i.e. 6 és i.e. 4. század közötti tárgyakat 50 nemzetközi múzeum adta kölcsön A bemutató szervezése közel három és fél évet vett igénybe. A kiállítás pedig igencsak gazdag: hatalmas falloszok, grafikák, erotikus figurák és agyagba karcolt szerelmes levelek tekinthetők meg a múzeumban, a múzsák alapján kilenc részre osztva. Bemutatják az istenek, hősök, és haladók szerelmi életét, házasságait, illetve a híres szerelmi kalandokat, a homoerotikus szerelmet, a prostitúciót és az erotikus jelképeket is. Felidézik a szerelem istenének változó képét is, aki a római korra az i.e. 8. század hatalmas és erős istenségéből vált Vénusz butuska Cupidójává.
Központi helyen áll a Louvre híres szobra, az Íját feszítő Erósz, amely Lüszipposz antik görög szobrász egyik alkotásának római másolataként készült az 1. vagy a 2. században, továbbá a római Capitolium múzeumának egyik nevezetes kincse, A csók - ez a márványszobor azt jeleníti meg, ahogy a szerelem istene Pszichét öleli. Ciprusról érkezett egy kis méretű zokogó Erósz, amely csuklóján láncot visel. Látható a tárlaton több antik váza is, amely Erószt, illetve Aphroditét, a szerelem istennőjét ábrázolja, de Léda és az őt hattyú formájában meghódító Zeusz főisten történetét is megidézi egy dombormű.
A kiállítás három terme külön figyelmet érdemel: azokat ugyanis csak 16 éven felüliek látogathatják, és ott a pederasztia, a homoerotikus szerelem, és a különböző szexuális együttlétek igencsak változatos képi ábrázolásai láthatók.
A kiállítás oldala
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.