Kűrosz agyaghengerét követeli Irán

A híres, i.e. 539-530 között keletkezett henger a politikai propaganda egyik leghíresebb példája: bár Iránban, sőt egyesek még az ENSZ-ben is az emberi jogok legelső nyilatkozataként tisztelik, a valóságban egy elnyomó zsarnok brutális tetteinek dokumentuma.

A British Múzeum 2008 júniusában jelentette be, hogy az eredeti agyaghengert, amely a perzsa nemzeti büszkeség szimbóluma lett, kölcsönadja Teheránnak. Erre azonban még nem került sor: a londoni intézmény szerint a henger abban a pillanatban elindulhat Teheránban, mihelyst ott elég stabillá válik a politikai helyzet.

Az iráni kulturális örökségi hivatal alelnöke, Hamid Baqaei azonban nem hisz a bejelentésben, és szerinte az intézmény csak kifogásokat keres. Így mostantól a tekercs megérkeztéig minden régészeti, kutatási és tudományos együttműködést leállítanak.

A helyzet kísértetiesen emlékeztet az egyiptomi-francia vitára: Záhi Havvász az ország főrégésze ugyanis pár nappal ezelőtt szintén hasonlóképp állította ultimátum elé a Louvre vezetését. A vita azonban mostanra rendeződni látszik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás