2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gátépítés ellen tiltakoznak Kűrosz sírjánál

2007. október 4. 12:00

Az iráni Sivand gát építése ellen tiltakozók szerint a kormányzat nem a mezőgazdasági fejlesztések miatt kezdett építkezésekbe, hanem hogy elpusztítsa az ország iszlám kor előtti örökségét.

Ahogy arról már korábban is tudósítottunk, az Irán déli részén, Paszargada közelében található Kűrosz sírt egy épülő gát miatt veszély fenyegeti. Még ha a romok közvetlenül nem is kerülnek víz alá, az építkezések miatt a környező vidéken, Shiraz város körzetében megnőhet a levegő páratartalma, és tönkreteheti a 2500 éve a szárazság miatt tökéletes állapotban konzervált mészkő mauzóleumot.

Iránban jelenleg is vita folyik arról, hogy miként kellene viszonyulni az iszlám kor előtt épült műemlékekhez. Mohammad Ali Dadkhah, a Sivand gát ellen küzdők jogásza szerint a hatóságok nem fordítanak elég figyelmet a 7. század előtt lakott és kulturálisan virágzó területek műemlékeire, csak az iszlám örökséget próbálják megóvni. A Paszargadától 7 kilométerre álló, Mahmud Ahmedinedzsád elnök által 2007 áprilisában felkeresett gát komolyan veszélyeztetheti Irán egyik világörökségi helyszínét.

A kérdés egy másik fontos polémiát is érint: sok iráni szerint Kűrosz a nemzeti történelem legnagyobb hőse, aki az első világbirodalom kiépítőjeként toleránsan kezelte korának vallási közösségeit. Mindez persze nem mentes a 20. századi történelemtől sem: Kűrosznak komoly kultusza volt Pahlavi sah uralma alatt, amit leginkább az 1979-ben hatalomra került iszlám forradalmárok kritizáltak. Khomeini Kűroszt zsarnoknak, hazugnak és homoszexuálisnak bélyegezte, és sírja, illetve Perszepolisz teljes elpuszítására hívta fel híveit, amelyre végül szerencsére nem került sor.

A kormányzat szerint a gát megépítésére a helyi öntözés miatt van szükség, a tiltatkozások hatására viszont azt ígérték, a legkisebb környezeti változások esetén is leállítják és felülvizsgálják a munkálatokat. Eközben persze beindult a politikai propaganda: Eszfandiar Rahim Masai iráni alelnök kijelentette, hogy csak az Iszlám Köztársaság ellenségei tiltakoznak a beruházás ellen.

Shiraz lakói azonban nem elégedettek az ígéretekkel, egyelőre az információk kuszasága miatt nem is nagyon tudják, kinek hihetnének. Ráadásul menet közben az is kiderült, hogy a gátra nem valós mezőgazdasági problémák miatt, mint inkább a munkahely-teremtés miatt volt szükség.

Az UNESCO iráni képviselője, Farzin Fardanes szerint nem tudni biztosan, hogy milyen hatása lesz az építkezéseknek. Az aggodalmak tehát jogosak, még akkor is, ha a Paszargadát fenyegető veszélyek egyelőre nem bizonyíthatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár