Hatalmas Apolló-szobrot tártak fel Törökországban

"A grandiózus szobrok igen népszerűek voltak az ókorban, ám többségük mindörökre elveszett, hiszen anyagukat későbbi építési projekteknél újrahasznosították" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Francesco D'Andria olasz régész, aki egyedülállónak nevezte a leletet.

Az Apolló-szobrot az ókori Hierapolisz feltárása során találták. A várost i.e. 190 táján II. Eumenész (i.e. 197-159) pergamoni uralkodó alapította, Hierapolisz i.e. 133-ban került római fennhatóság alá. A hellenisztikus település virágzó római várossá vált, templomokkal, színházzal és népszerű termálforrásokkal, amelyeknek gyógyhatást tulajdonítottak. I.sz. 17-ben a várost egy erős földrengés pusztította el, ám újjáépítették. Hierapolisz 1334-ig létezett, amikor egy újabb pusztító erejű földrengés lerombolta, s ezután a település végleg elnéptelenedett.

A most felfedezett Apolló-szobor az i.sz. 1. században készült. Négy méter magas volt, s Apollót trónon, antik lantféleséggel, kitharával a kezében ábrázolta az ókori művész. "Az istenség csodálatosan redőzött tunikát visel, amelynek 'anyaga' átlátszónak tűnik, sejtetve Apolló erős izomzatát" - magyarázta Francesco D, Andria. Míg a szobor elejét a szobrász gondosan kidolgozta, kevés figyelmet fordított Apolló "hátának". "Ez azt jelzi, hogy a szobor a falnál állt, így csak a frontális része volt látható" - tette hozzá az olasz régész.

Az alkotás valószínűleg az Apolló-szentély fő szobra lehetett. D'Andria meggyőződése szerint igen jelentős alkotásról van szó, hiszen Apollót Hierapolisz alapítójaként tisztelték a városlakók. Az évszázadok viszontagságai során a szobor kettétört, s hiányzik Apolló feje, ahogy a karjai is. Ám D'Andria reményei szerint a további ásatások során megtalálják az alkotás hiányzó részeit, s újraalkotják a görög istenség szobrát.

Olasz építészek és informatikusok viszont a virtuális Hierapolisz-projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a 21. század embere számítógépe segítségével bebarangolja az antik várost, s olyannak ismerje meg, amilyennek az Tiberius császár (i.e. 42 - i.sz. 37) uralkodása alatt lehetett, amikor Hierapoliszt a pusztító erejű földrengés után újjáépítették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése