2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az ókori templomépítészet rejtelmei

2008. október 10. 13:05 Discovery News

Az ókori görög templomok építéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy melyik istennek vagy istennőnek építik, hiszen eszerint kellett helyet keresni nekik - állítja egy amerikai kutató.

Gregory Retallack, a tanulmány szerzője szerint a templomok helyének kiválasztásakor az istenek és istennők előtti tisztelgés mellett több más tényező is befolyásolta a tervezést, így például az adott hely kulturális és gazdasági ereje is, a döntő szót azonban mindig is vallási szempontból hozták meg.

Az Oregoni Egyetem földtani professzora 84, i.e. 480-338 között épült templom területéről vett talajmintákat, majd ezek analízise után fény derült arra, hogy az egyes területek miben térnek el egymástól. A felfedezés részletei az Antiquity magazin legújabb számában olvashatók.

Az adott földrajzi helyek mindig szoros mitológiai kapcsolatban voltak az oda épülő templomok istenével vagy istennőjével – állítja Retallack. Az Athénének vagy Zeusznak emelt épületek például mindig magas sziklákra épültek, ők ugyanis harcos társadalmak istenei és istennői, így templomaik a legkönnyebben védhető helyekre kerültek.

A vadászattal rokonított Artemisz és Apollón szentélyei szinte minden alkalommal egykori vadászterületekre kerültek, míg a Hérának és Hermésznek szentelt templomokat agyagos, állattartásra kiváló földön létesítették. Démétér és Dionüszosz templomai a földművelésre alkalmas helyekre kerültek, és ez tette lehetővé a bennük rendezett termékenységi ünnepek és fesztiválok könnyű megrendezését is.

Poszeidón és Afrodité épületei mindig is az öblök partjaira, a gazdag halászterületek mellé épültek, és ezek tükrében nem meglepő, hogy az alvilág úrnője és ura, Perszephoné, és Hadész szent helyei mindig mély és sötét barlangokba, vagy erdők mélyén voltak.

Ez a helyzet azonban idővel megváltozott: a kutató szerint a kezdeti fa- és földtemplomokat később márványoltárok, és pompás épületek váltották fel. A kutató szerint az ókori templomok építésekor a különleges természeti erők meglétére is odafigyeltek, hiszen ezek jelentették az ókori speciális effektusokat: Delphi jósnőjének történetét mindenki ismeri, ám az már kevéssé köztudott, hogy Epidauroszban különleges fosszíliákkal ékesített márványlapokat helyeztek a bejárathoz, hogy azzal is a szakrális hatalmakra emlékeztessék a belépőket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár