"Történelemhamisítók" Moszkva célkeresztjében

Putyin elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot

Békülékeny hangnemet ütött meg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap hétfői számában megjelent cikkében, amelyben "erkölcstelennek" nevezte a II. világháború előestéjén aláírt, Lengyelország sorsát megpecsételő szovjet-német megnemtámadási szerződést, közkeletű nevén a Molotov-Ribbentrop paktumot.

Az orosz kormányfő részt vesz a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából Gdanskban rendezendő keddi emlékünnepségen. Ez alkalomból jelent meg cikke Levél a lengyelekhez címmel a tekintélyes baloldali-liberális lengyel napilapban. Putyin ritkán publikál saját cikket a külföldi sajtóban. Legutóbb három évvel ezelőtt jelent meg egy dolgozata a Financial Times című lapban, amelyben kifejtette véleményét az Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlődéséről.

"Minden kétséget kizáróan, teljes joggal el lehet ítélni a Molotov-Ribbentrop paktumot" - írta az orosz miniszterelnök a lengyel lapban az 1939. augusztus 23-án aláírt, titkos záradékában egyebek között Lengyelország felosztását rögzítő megállapodásról. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet parlament már 1989 decemberében "egyértelműen erkölcstelen jellegűnek" ítélte a paktumot. Putyin egyszersmind javasolta, hogy "nyissanak új lapot" az orosz-lengyel viszonyban.

Putyin szerint a "nyugati demokráciák" megpróbáltak megegyezni Hitlerrel, hogy Kelet felé tereljék a náci diktátor agresszióját. Felidézte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már egy évvel a hasonló szovjet megállapodás előtt - 1938-ban - Münchenben szerződést írt alá a náci Németországgal, és ezzel - mint írta - minden remény elveszett, hogy egységfrontot alakítsanak ki a fasizmussal szemben. A müncheni egyezmény következménye volt, hogy a Szovjetunió nem háríthatta el Németország megnemtámadási szerződésre vonatkozó javaslatát - írta.

Megjegyezte azonban, hogy a II. világháború okait nemcsak a müncheni egyezményben kell keresni, hanem az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződésben is, amely "megalázta Németországot", és sok "időzített bombát" hagyott maga után. Emlékeztetett arra is, hogy még 1939 szeptembere, a II. világháború kitörése előtt megkezdődött az európai határok megváltoztatása. Németország bekebelezte Ausztriát, Csehszlovákiát pedig feldarabolták, amelyben nemcsak Németország, hanem Magyarország és Lengyelország is részt vett - idézte fel az orosz miniszterelnök.

Putyin szerint mindebből az a tanulság vonható le, hogy nem lehetséges sikeres kollektív biztonsági rendszert létrehozni a kontinens minden állama, köztük Oroszország részvétele nélkül. Az orosz nemzet megérti a lengyeleknek a katyni mészárlással kapcsolatos érzéseit. Lengyelországnak és Oroszországnak közösen kellene ápolnia e bűntett áldozatainak emlékét - írta.

1. Birodalmi politika árnyékában
2. Nem várható kompromisszum Katyn ügyében
3. Putyin elítélte a Molotov-Ribbentrop paktumot

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején