Orosz bocsánatkérést várnak a lengyelek

A GfK Polonia intézet fölmérése szerint a lengyelek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Vlagyimir Putyinnak bocsánatot kellene kérnie amiatt, hogy szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én bevonultak Kelet-Lengyelországba. Mindez azért merült fel, mert az orosz miniszterelnök kedden beszédet mond a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából a lengyelországi Gdanskban tartandó megemlékezésen.

Mindössze 18 százalék van azon a véleményen, hogy Putyinnak nem kell bocsánatot kérnie. A megkérdezett lengyelek hat százaléka nem foglalt állást a kérdésben. A közvélemény-kutatás eredményét a Rzeczpospolita című lengyel lap ismertette szombati számában.

A náci Németország és a Szovjetunió 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött egymással. A megállapodáshoz, amely Molotov-Ribbentrop-paktum néven vonult be a történelembe, titkos záradékot fűztek, amelyben a két nagyhatalom német és szovjet érdekszférákra osztotta föl Közép-Európa északi részét. Szovjet érdekeltség lett Finnország, Észtország és Lettország, Lengyelországnak a Narew (Nyeman), a Visztula és a San folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi egy bő egy hónappal későbbi újabb megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszférába került.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”