Túl kevesen voltak a Neander-völgyiek Európában

A Homo neanderthalensis 230 ezer éve jelent meg Európában, de élt Ázsia bizonyos részein is. Húszezer éve tűnt el, néhány évezreddel azután, hogy megjelent a modern ember. A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói összesen hat olyan Homo neanderthalensis maradványaiban vizsgálták a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t, akik a 38 ezer és 70 ezer évvel ezelőtti időszakban éltek.

Ahhoz, hogy képet kapjanak a Neander-völgyi ember genetikai sokféleségéről és megállapítsák a népesség lélekszámát, a kutatók összehasonlították a Homo neanderthalensis DNS-szekvenciáit. Párhuzamosan ötven, a világ különböző pontján élő embertől vettek vizsgálati mintát, hogy kiderítsék, genetikailag mennyire különböznek egymástól. A genetikai sokféleség ugyanis közvetett adatokat szolgáltat az utódnemzésben részt vevők számáról: minél több ember házasodik, annál nagyobb ugyanis a gének keveredése és fordítva.

Mint kiderült, a Neander-völgyi ember genetikai diverzitása (sokfélesége) a mai emberének alig egyharmadát teszi ki. A német kutatók számítása szerint egy adott időszakban a szülőképes nők száma 1500 körül lehetett a népességen belül, de nem haladta meg a 3500 főt. Az utóbbi adatból kiindulva a teljes népesség lélekszáma legfeljebb hétezer fős lehetett. "Kis létszámuk miatt sokkal védtelenebbek voltak a körülményekkel szemben, ami a kihalásukhoz vezetett. Eltűnésük időben egybeesik a modern ember megjelenésével" - hangsúlyozta a kutatásokkal kapcsolatban Adrian Briggs, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.

Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum antropológiai kurátora szerint - ő nem volt részese a programnak - a kutatás megerősíti a azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a legutóbbi jégkorszak vége felé a kemény létfeltételek következtében csökkenőben volt a Neander-völgyi népesség lélekszáma. "Nem hiszem azonban, hogy a Neander-völgyi ember valóban eltűnt volna, ha életében nem jelent volna meg egy új elem - a modern ember, akivel vetekedni kellett az élelemforrásokért" - hangsúlyozta. . Mint Briggs rámutatott, a Max Planck Intézet kutatóinak vizsgálata nem támasztotta alá a Neander-völgyi és a modern ember közötti keveredés elméletét. Ilyen kis lélekszám mellett, ha volt is keveredés, az a kevés Neander-völgyi gén "felhígult" az évezredek folyamán.

Hozzátette, hogy a Neander-völgyi ember teljes genomját még az idén nyilvánosságra hozzák - ez választ adhat majd az esetleges keveredésre is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban