Német régészek a szkíták nyomában

Nawroth professzor a szkíták nyomában

Manfred Nawroth professzor a Múlt-kornak az előadás után a szkítákról elmondta, hogy az ókori nép több ezer kilométeres területen játszott jelentős szerepet és nyomaik Magyarország területén is fellelhetők. „Régészként mondom: a szkíták után jöttek a szarmaták, a hunok, az avarok és később a magyarok, így közel ezer év telt el a lovas nomád szkíták és a magyarok megjelenése között.” A középkori hagyomány kapcsán a professzor azt emelte ki, hogy a szkíták idejében sokszor más népeket is hasonlóképp neveztek: az antik irodalomban sokszor a lovas nomád népek szinonimáiként jelennek meg, ami különösen igaz a római történetírókra, akik soha sem találkozhattak velük.



A professzor szerint a szkítáknak számos, évezredek óta hagyományozódó mítoszát ismerjük, amelyek ma többek közt a kazahok körében is tovább élnek. „A szellemi örökség még ma is él a viszonylag elzártabb területeken. Kazahsztán egyes részein vannak olyan hagyományok, amelyek visszavezethetőek a szkíták hagyományaira. Ilyen például a női-férfi oldalfelosztás, amelyet a kurgán-temetkezésekből is ismerünk, és ami a jurtákban még a mai napig is így van". Nawroth szerint az évezredes mintakincs használata egészen a 19-20 század fordulójáig természetes volt Kazahsztánban. Manapság ez már visszaszorult, de a népi vonal művészetében, használati tárgyain, s a fegyvereken is fellelhető ez az évezredes hagyomány.

A nagyszabású, Németországban is sikeres szkíta kiállításról a szakember elmondta: a tudományos oldalról főként azt értékelték, hogy a szakértők első alkalommal próbáltak teljes képet adni a szkítákról. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy bár a szkítákat nem ismerik mindenhol, a szakma mellett a kiállítás iránt azonban még Angliából és Amerikából is volt érdeklődés.

A professzor a szkíták kapcsán elmondta, hogy egy olyan népről van szó, akikről már Hérodotosz is részletesen beszámolt. Az ókori auktor leírását azonban a legmodernebb régészeti kutatásokkal kiegészítve azt valószínűsíthetjük, hogy az ókori nép birodalma egészen Szibériáig ívelt. „Ezekről a távoli népekről, például a szibériaiakról azonban nem sokat tudunk, mert írásos emlékek nem maradtak fenn. Azokat a területeket lehet a legjobban kutatni, amelyekről történeti források közvetítenek: ilyen a görög-szkíta kapcsolat, ahol például leírják, hogy a szkíták barbárok, a nyugati kultúrától teljesen eltérőek a szokásaik. Azt is tudjuk azonban, hogy ezek az ókori népek nagyon szoros kapcsolatban álltak a görögökkel, hiszen nemcsak kereskedtek egymással, hanem például szkíta harcosokat alkalmaztak az ókori Athén rendfenntartó erőiben is. Távol voltak egymástól, de mégis szorosan együttműködtek.”



A német szakember szerint a szkíták nagyon sok mindent átvettek a görögöktől és a perzsáktól, ám saját önállóságukat és identitásukat mindvégig sikerült megtartaniuk. „Ezeket főként azon a területekről mondhatjuk el, amelyekről Hérodotosz írt, ahol a régészeti és írásos emlékek alapján viszonyítási alappal rendelkezünk. A Fekete-tengertől keletebbre mindez már sokkal nehezebb, mivel hiányoznak a korabeli források". A régészet sokszor megkérdőjelezi, hogy a szkíta barbár nép lett volna: egy jurtában lakó lovas nomád hogy építhet matematikai pontossággal hatalmas sírhalmokat, messzi vidékről származó építőanyagból, amelynek szállításához különleges logisztikára volt szükség?

"Adódik hát a kérdés, hogy valóban csupán egy barbár népről van szó? Az előadáson bemutattam egy kurgánról készült felvételt, amely úgy néz ki, mint egy bolygó és körülötte, mintha egy lebetonozott út lett volna építve – olyan az ember érzése, mintha magas technikát alkalmaztak volna, mintha valóban egy utcán járna az ember. Az írásos anyagoktól eltekintve ezek az eredmények mutatják be, hogy a szkíták mégis valamiféle fejlettebb civilizációt képviseltek.”

Nawroth a közreműködésével felépített budapesti kiállításról elmondta: ugyan a tárgyakat Németországból már jól ismeri, tetszik neki az installáció, a lekerekített formák, továbbá, hogy a kiállításon a szkíta hiedelemvilág állatmotívumai is megjelennek, amelyek így központi helyre kerülnek, hiszen a mitikus állatmotívumok fontos szereplői voltak a szkíták hiedelemvilágának.

A szakember ezután arról is beszélt, hogy a berlini múzeumban számos komoly feladat várja, így jelenleg a Múzeumszigeten álló új épületbe költöztetik a charlottenburgi régészeti kiállítást. Emellett hamarosan újra Kazahsztánba utazik, ahol hét hetet marad. A szakemberek jelenleg a kirgiz határ közelében, szkíta és hun területeken folytatják az ásatásokat, 1800 méter magasságban.

További részletek a szkíta kiállítás oldalán

1. Német kutatók és a szkíták
2. Nawroth professzor a szkíták nyomában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai

Szkíták Budapesten

A szkíták mindig benne voltak a magyar történelmi gondolkodásban, tanították, tanulmányozták, ott élt a régész és történész szakmán túl a közérdeklődésben - jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Szkíta aranykincsek című kiállítás megnyitó ünnepségén a Magyar Nemzeti Múzeumban. A csaknem egy évtizedes háttérmunkával megvalósult tárlaton 800 m²-en több mint 1300 műtárgyat mutatnak be Németország, Kazahsztán, Oroszország, Románia, Ukrajna múzeumaiból és a Magyar Nemzeti Múzeum saját gyűjteményéből. Az utóbbi gyűjteményéből a közönség egyebek mellett nyílhegyeket, karkötőket, arany gyöngyöket, rozetta alakú ruhadíszeket, diadémokat, valamint fekvő szarvas alakú pajzsdíszt láthat. Az intézményben utoljára 1990-ben volt hasonló kiállítás, azóta nagyon sok új lelet került elő. A tárlaton szereplő lófejes csészét és a veretes arany tegezt is most először lehet megtekinteni. A kiállítást ismeretterjesztő előadássorozat, családi-, gyermek- és ifjúsági programok, tárlatvezetések, különleges, egyedi programok kísérik nyitvatartási időn túl is.

A kiállítás oldala