Meghalt Saigon elestének fotókrónikása

Van Es volt az, aki 1975. április 29-én elkészítette azt a világot bejárt felvételt, amelyen az észak-vietnami kommunista hadsereg által bevett Saigon amerikai nagykövetségének tetejéről több tucatnyian próbálnak felkapaszkodni az amerikaiakat menekítő helikopterre.

A férfi Hubert Van Es néven született a hollandiai Hilversumban és 13 éves korában határozta el, hogy fotós lesz, miután látta egy helyi múzeumban Robert Capa képeit. 1967-ben érkezett szabadúszóként Hongkongba, a South China Morning Postnál lett vezető fotós, majd egy évvel később lehetősége nyílt, hogy az amerikai NBC News-zal Vietnamba menjen.

1969 és 1972 között az AP hírügynökség saigoni fotós stábjában dolgozott, végül a vietnami háború utolsó három évét a United Press International (UPI) munkatársaként tudósította. Már 1969 májusában bevonult a médiatörténetbe egy sebesült katona sötét árnyképével, amelyen megcsillan egy kis kereszt: ez lett a vietnami háború egyik legvéresebb csatájának, Hamburger Hillnek leghíresebb fotója. Hat évvel később a háztetőn át menekülni próbálók képe döbbenetes metaforája lett a kétségbeesett amerikai kivonulásnak és az egész vietnami politika kudarcának.

Ahogyan az észak-vietnami erők közeledtek Saigonhoz, mintegy ezer vietnami csatlakozott a menekülő amerikai katonákhoz és civilekhez, akik többségükben a nagykövetség tetejére leszálló helikoptereken segítségével próbálták elhagyni a várost. Néhány házzal odébb sokan létrán másztak fel a CIA-tiszteknek és családtagjainak otthont adó épület tetejére és ugyancsak az odaérkező amerikai helikopterben reménykedtek.

Van Es a UPI közelében lévő irodájának erkélyéről fotózta a jeleneteket, a megmenekülőket és a lemaradókat egy 300 milliméteres objektívvel. A híressé vált felvétel valójában a CIA-házat ábrázolja, a köztudatban azonban mégis az amerikai nagykövetség képeként él. Később a fotót beledolgozták Claude-Michel Schönberg Miss Saigon című musicaljének fináléjába, amelyet Van Es nagyon sérelmezett, sokáig pert is fontolgatott a szerzők ellen, végül elállt ettől.

A fotós a vietnami háború befejeztével sem evezett nyugodtabb vizekre. 1979 végén ő volt az első, aki a nyugati sajtó számára fotókat készített az afganisztáni szovjet invázióról, az afgán rendőrség azonban letartóztatta és három napi kabuli fogság után kiutasította. Később szívesen látott munkatárs volt Hollywoodban, amikor helyszíneket kerestek ázsiai környezetben, főleg a vietnami háborúban játszódó filmekhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái