Eredménytelen a magyar zsidók feltételezett tömegsírjának feltárása

Az illetékes hatóságok több éves előzetes kutatások után április 22-én, a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadításának 64. évfordulójával kezdték meg annak a feltételezett tömegsírnak a feltárását, amely német történészek szerint túlnyomó többségében a nácik által meggyilkolt magyar zsidók földi maradványait tartalmazza.

A korábbi kutatások alapján úgy vélték: a feltételezett tömegsír egy 5000 négyzetméteres területen fekszik Cottbus közelében, Jamlitz településen, ahol annak idején - 1943 és 1945 között - a sachsenhauseni koncentrációs táborhoz tartozó külső tábor volt. Az 1945 elején felszámolt lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. A történészek szerint azonban 1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket a náci hadsereg, az SS február 2-án és 3-án, két helyszínen a legkegyetlenebb módon kivégezte. A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány szerint a jamlitzi tömegsír 753, a nácik által meggyilkolt magyar és lengyel zsidó holttestét tartalmazza, s a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban.

Az első tömegsírra építőmunkások 1971 májusában egy helyi kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá, s abban 589, többségében ugyancsak magyar zsidó földi maradványait találtak meg. A brandenburgi belügyminisztérium most arról értesített, hogy a több mint három hete tartó feltárás egyelőre nem járt eredménnyel, s a feltételezett helyen nem találták meg a meggyilkolt magyar és lengyel zsidók földi maradványait. Jörg Schönbohm brandenburgi belügyminiszter külön nyilatkozatban hangsúlyozta: a feltárási munkálatokat folytatják. A miniszter szerint az elmúlt hetek munkálatai során talált leletek arra engednek következtetni, hogy a tömegsír "közvetlen közelben" található. Ebből kiindulva a belügyminiszter a munkálatok folytatását alapvető történelmi, illetve humanitárius kötelességének nevezte.

Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója ugyancsak azt hangoztatta, hogy a munkálatokat folytatják. Szavai szerint az eddigi ásatások során talált leletek között olyan tárgyakat, egyebek között edényeket, illetve porcelánmaradványokat találtak, amelyek megerősítik, hogy a foglyok barakkjai a közvetlen közelben voltak. Morsch szerint ez is indokolja a kutatás folytatását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban
• Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen
• First Ladyk politikai szerepben
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról