Tovább vitáznak a magyar zsidók tömegsírján

Mégiscsak megkezdhetik a feltárást

Brandenburg tartományban hosszú idő óta tart a vita a feltételezett sír feltárása körül, amely az idézett történészek szerint a legnagyobb, még feltáratlan tömegsír Németországban. Az itt eltemetett magyar zsidókat - értesülések szerint 700-nál jóval többet - a nácik közvetlenül a háború vége előtt gyilkolták meg.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy több hatóság fellebbezést nyújtott be a brandenburgi legfelsőbb tartományi bírósághoz az első fokon született, nem jogerős ítélet ellen. Horst Seeferens egyben azt a reményt fogalmazta meg, hogy a legfelsőbb bíróság helyt ad a fellebbezésnek, s megkezdhetik a tervezett feltárást.

Felháborítónak nevezte a cottbusi bírósági döntést a brandenburgi belügyminisztérium szóvivője. Geert Piorkovski szerint a történelmi tények és az eddigi kutatási eredmények azt a feltételezést támasztják alá, hogy a nácik által meggyilkolt magyar zsidók holttestét tartalmazó tömegsírról van szó. A feltárást - a teljes bizonyosság érdekében is - erkölcsi és politikai kötelességnek nevezte. Az MTI-nek elmondta: egyelőre nem léptek kapcsolatba a magyar hatóságokkal, de nem zárta ki, hogy erre a jövőben sor kerül.

A tömegsír 5000 négyzetméteres területen fekszik a brandenburgi Jamlitz településen, ahol annak idején náci koncentrációs tábor volt. A lágerben mintegy 10 ezer zsidót tartottak fogva, 1945 elején azonban a történészek szerint felszámolták azt. A foglyok közül sokan már a táborban meghaltak, sokakat pedig Auschwitzba deportáltak. Günter Morsch, a brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatója szerint azonban "1342 beteg és mozgásképtelen fogoly a lágerben maradt, s őket az SS agyonlőtte."

Morsch az alapítvány kutatásai alapján már korábban utalt arra, hogy a tömeggyilkosság 1945. február 2-án, illetve 3-án történt, s az áldozatok elsősorban magyar, kisebb számban pedig lengyel zsidók voltak. Építőmunkások 1971 májusában egy kavicsbányában végzett munkálatok során bukkantak rá az első tömegsírra, ahol 577 magyar zsidó holtestét találtak meg.

Az egykori koncentrációs tábor területén régóta családi házak állnak. Az egyik ház és a hozzá tartozó telek - ahol a feltételezések szerint a még feltáratlan tömegsír található - egy bizonyos Hans-Jürgen H. tulajdona. A jamlitz-lieberosei hatóságok - a brandenburgi belügyminisztérium segítségével - még a 90-es évek közepén kezdtek hozzá a második tömegsír kereséséhez. Egy történészekből álló munkacsoport nyolc lehetséges helyszínt jelölt ki arra vonatkozóan, hogy hol található a feltételezett sír. Hans-Jürgen H. telke már akkor a lehetséges helyszínek között volt.

Ha bizonyított, hogy 700, a nácik által meggyilkolt magyar zsidó holttestét rejti az a feltételezett brandenburgi tömegsír, amelynek feltárását a cottbusi tartományi bíróság első fokon leállította, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mindent elkövet, hogy a sírt feltárják, a halottakat pedig méltóan eltemessék - mondta Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója. A Németországi Zsidók Központi Tanácsa szívesen együttműködne a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) a Brandenburgban meggyilkolt magyar zsidók ügyében - hangsúlyozta Peter Fischer, a tanács vezetőségének képviselője Peter Fischer - aki elsősorban az emlékezéssel összefüggő politikai kérdésekért és az emlékhelyekért felelős - az emberiség elleni bűncselekménynek, egyben az emberi, illetve a humanitárius jogok lábbal tiprásának nevezte, hogy egy cottbusi bíróság elutasította a tömegsír feltárását. Úgy vélekedett, Németországra nézve is szégyen, ha az ítélet érvényben marad. Peter Fischer az emberiség elleni bűncselekménynek nevezte, hogy egy náci tömeggyilkosság tisztázását egy német bíróság jogi megfontolásokkal akadályozzon. Megerősítette azokat a feltételezéseket, hogy az áldozatok túlnyomó többsége magyar zsidó volt. A Németországi Zsidók Központi Tanácsa továbbra is harcolni fog azért, hogy elérje az első fokon hozott bírósági döntés megváltoztatását. Elmondta, hogy néhány éve Magyarországon már kért tájékoztatását arról, hogy az áldozatoknak milyen hozzátartozói, illetve leszármazottai lehetnek, de konkrét információhoz nem jutott. Csak Izraelből jelentkeztek olyanok, akiknek hozzátartozóit annak idején Brandenburgban gyilkolták meg. Peter Fischer közölte, hogy a tanács együtt kíván működni az áldozatok hozzátartozóival, illetve a Mazsihisszal, ami jelentős mértékben segíthetné a német tanács erőfeszítéseinek a hatékonyságát.. Egyelőre nem állnak kapcsolatban a magyar szövetséggel, de abból indul ki, hogy a történtek, illetve a nyilvánosság nyomán létrejön a kapcsolat. "Minden szempontból előnyös lenne, ha létrejönne a kapcsolat a két szervezet között. Szívesen vennénk a Mazsihisz megkeresését, mert nem kívánunk elszigetelten tevékenykedni" - hangsúlyozta.

A brandenburgi emlékhelyekkel foglalkozó alapítvány igazgatóját, Günter Morscht bízták meg azzal, hogy a helyszínre vonatkozóan további kutatásokat végezzen. Az igazgató számos aktát és dokumentumot vizsgált át, náci háborús bűnösök periratait és szemtanúk beszámolóit tanulmányozta. Mindennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tömegsír a legnagyobb valószínűséggel az egykori koncentrációs tábor északi peremén található, pontosan Hans-Jürgen H. telkén.

Az illető 1999-ben Bajorországba költözött, s jamlitzi házában csak rendkívül ritkán fordul meg. A hatóságok minden törekvése ellenére mindeddig határozottan megtagadta annak engedélyezését, hogy a tulajdonában lévő telken feltárási munkálatokat kezdjenek. Arra hivatkozott, hogy az ásatások "csökkenthetik telkének értékét", s ezért nem engedte meg a területre való belépést. A cottbusi bíróság most neki adott igazat, s a "tulajdonosi jogokra" hivatkozva elutasította a feltárások engedélyezését.