Ókori kapu épül Szaddám Huszein helyére

Az Ismeretlen katona nevű elegáns diadalív több mint 20 éven át Bagdad egyik legjellegzetesebb nevezetessége volt. A 82 éves építészt nagy örömmel töltötte el a mostani felkérés. "Minél előbb helyre kívánom állítani, mert szeretném az esemény minden pillanatát megélni. Ugyanolyan izgalmas feladat lesz, mint amikor először felépítettem" - mondta.

A diadalívet 1959-ben avatta fel a Ferdusz-téren Abdelkarim Kászem, az Iraki Köztársaság első elnöke a királyság bukásának első évfordulóján. A következő két évtizedben Sadirdzsi, aki előkelő bagdadi családból származott és Angliában tanult, több modern ihletésű, de az iraki hagyományokat is felidéző emlékművet és épületet tervezett. "A célja soha nem az volt, hogy megismételje, amit a múltban létrehoztak, hanem inkább az, hogy megtalálja a múlt szellemét modern összefüggésben" - vélekedik róla Caecilia Pieri kutató, a Bagdad Arts Deco című könyv szerzője. Példaként a bagdadi távközlési központot említi, amelynek tornya a régi citadellákat idézi.

Irak a hetvenes években zűrzavaros korszakot élt át, a Baasz párt kétszer is megszerezte a hatalmat. 1977-ben Sadirdzsit a szörnyű Abu Graib börtönbe zárták, ahol 20 hónapig raboskodott. A fal két sötétség között című könyvében az építész maga mesélte el kiszabadulásának történetét: az 1979-ben hatalomra jutott Szaddám Huszein utasította embereit, hogy keressék meg a legnagyobb iraki építészt, hogy Bagdadot alkalmassá tegye nemzetközi konferencia rendezésére. Sadirdzsit rabruhában vitték az elnöki palotába. Később Bejrútba költözött.

1982-ben azonban Szaddám váratlanul leromboltatta az Ismeretlen katonát és egy másik, gigantikus emlékművet emelt a helyére a katonai parádékhoz, majd a Ferdusz-térre állíttatta saját bronzszobrát. Ennek ledöntése 2003. április 9-én a rezsim bukását is szimbolizálta.

Sadirdzsi az idén tért haza Bagdadba, és szomorúan tapasztalta, hogy milyen mély sebeket hagyott a fővároson az amerikai hadműveletet követően elszabadult erőszak. A távközlési központ még mindig kibelezett állapotban van, a városközpont tereit, amelyek Bagdad modernségét jelképezték, útlezárások és szögesdrótok csúfítják. "Az emlékmű újjáépítése csak a terv egy része. A legfontosabb, hogy gondjainkba vegyük a várost, mert az a társadalom emlékezetének egy része. Az a nép, amely nem képes megőrizni alkotásait, emlékezet nélküli nép" - nyilatkozta az építész.

A mester kínosan kerül minden politikai utalást, de emlékeztet arra, hogy amikor 1950-ben Németországban járt, teljesen lerombolt vidékeket látott - tíz évvel később azonban már nagyon szép épületek és rendezett utcák fogadták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán