Európa legbátrabb asszonyára emlékeznek Izmitben

2008. december 9. 13:10 MTI

Zrínyi Ilonára emlékeznek december 16-án egykori lakóhelyén, a törökországi Izmitben abból az alkalomból, hogy a Magyar-Török Baráti Társaság (MTBT) gondozásában megjelent a róla szóló életrajzi kötet. Az eseményhez kapcsolódva tudományos szimpóziumot is rendeznek az izmiti egyetemen, másnap pedig felavatják Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékművét.

Korábban

Az R. Várkonyi Ágnes történész által írt Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya című könyvet a közelmúltban megnyílt izmiti Thököly Imre Emlékházban, valamint a helyi egyetemen is bemutatják. A szimpóziumon a török-magyar történelmi kapcsolatok alakulásáról, Thököly Imre és Zrínyi Ilona koráról lesz szó, az eseményen részt vesz a kötet szerzője is - közölte az MTBT.

Európa legbátrabb asszonyának XIV. Lajos francia király nevezte Zrínyi Ilonát, aki I. Lipót császár ostromló csapataival szemben két éven át hősiesen védte Munkács várát. A Zrínyi Ilonáról szóló könyv annak a sorozatnak a záró kötete, amely azoknak a politikusoknak, történelmi személyeknek az életútját mutatja be, akik Törökországban leltek egykor menedékre - tette hozzá F. Tóth Tibor, az MTBT alelnöke, a sorozat kitalálója és a kötetek szerkesztője.

Felidézte: a sorozat első, török nyelvű kötete Hermann Róbertnek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc történetét és Kossuth Lajos kütahyai éveit feldolgozó munkája volt. Ezt követte török és magyar nyelven egy többszerzős tanulmánykötet II. Rákóczi Ferenc életéről és törökországi emigrációjáról, majd a 2006-ban Seres István Thököly Imre és Törökország című, két nyelven megjelent kötete. Zrínyi Ilona korszerű életrajzának ugyancsak kétnyelvű kiadásával a Magyar-Török Baráti Társaság hiánypótló feladatot vállalt: a hősnőről tudományos igényű életrajz először - és utoljára - 1869-ben jelent meg, a neves történetíró, Horváth Mihály akadémikus tollából.

A Zrínyi Ilonáról szóló 360 oldalas, 28 oldalnyi színes melléklettel most megjelent életrajz új kutatási eredményekre épül. Az írás, noha nagy hangsúlyt helyez arra, hogy Zrínyi Ilona megpróbáltatásait is bemutassa, nem a szenvedő vagy férfiasra "átszabott" fejedelemasszonyt, hanem a mediterrán otthonából hozott derűs, mindenre nyitott, vállalkozó szellemű, művelt reneszánsz személyiséget mutatja be. A szerző átfogó képet ad Zrínyi Ilona diplomáciai tevékenységéről is a bujdosók érdekében, ezzel módosítja azt a 19. századi, beidegződött képet, hogy a világtól elzárva, állandó "búsongásban" tengették életüket.

Zrínyi Ilona (1643-1703) II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyja volt. 1666. március 1-én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez, majd özvegyen maradva 1682-ben Thököly Imréhez. Második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. Thököly török fogságba kerülése után évekig védte Munkács várát a császári csapatok ostroma ellen. 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, a bécsi udvar gyermekeitől elszakította és az Orsolya-szüzek zárdájába internálta. 1691-ben Thököly a fogságába esett Heissler generálisért és Doria ezredesért kicserélte. Férjét a törökországi száműzetésbe is elkísérte, ott is hunyt el. Hamvait a kassai dómban temették el.

A Thököly Imre Emlékházat november 13-án avatták fel Izmitben. Felső-Magyarország és Erdély fejedelme, Zrínyi Ilona második férje, a Habsburgok elleni harc egyik vezéralakja az 1699-es karlócai béke értelmében kényszerült száműzetésbe; tartózkodási helyéül 1701-ben jelölték ki Kocaelit, akkori nevén Nikomédiát. A fejedelem ott hunyt el 1705. szeptember 13-án.