A magyar szerzetesrend 700 éve

A rend alapítása

Az anachoréta görög eredetű szó, jelentése: aki kivonul a pusztába. Remetéskedni annyit jelent, mint eltávolodni, minél messzebb kerülni a világi élet zajától, forgatagától. Nem számít a helyszín: lehet sivatagi pusztaság, vagy egy kis hegyi barlang, a lényeg a csend és az elmélyült gondolkodásra alkalmas nyugalom megléte.

A fenti környezeti "követelményeknek" eleget téve, Remete Szent Pál az egyiptomi Théba sivatagát választotta remetéskedése színhelyéül. Életét Szent Antaltól ismerjük, aki személyes jó barátjaként időnként enyhítette Pál önként vállalt magányát. A hagyomány megőrizte azt a legendába illő jelenetet, amint Antal egyik látogatásakor rátalál a 105 éves remetére, akinek holttestét oroszlánok védték a vadállatok támadásai elől, s akinek hűsítő árnyékot egy pálma hatalmas levelei biztosítottak. (Az oroszlán és a pálmalevél - a Pált kenyérrel naponta ellátó hollóval együtt - azóta is a pálos rend címerének szimbólumai.) Szent Antal lejegyzéseit, s ezáltal Pál életét a Szent Jeromos által a IV. század végén megfogalmazott latin nyelvű átirat tette széles körben ismertté.

Magyarországon Boldog Özséb 13. századi rendalapítási törekvése eredményezte, hogy Szent Pál neve nem merült feledésbe. Özséb és a rendtársak életét tudományos kutatómunkával megörökítő, egyik legkorábbi magyar nyelvű munkát Gyöngyösi Gergely pálos szerzetes készítette el 1520 és 1526 között, Az első Remete Szent Pál rendjén lévő remetetestvérek életrajzai címmel. Ebből megismerhetjük a sokat emlegetett látomást, amint egy isteni sugallat hatására, a Pilisben apró lángokként elszórtan élő férfiakat Özséb maga köré gyűjti, s a tatárjárás után megszervezi közös életüket.

Kezdetben még nem kapott rendalapítási engedélyt a közösség. A krónika szerint 1250-ben, az alapító hat társával együtt Kesztölc falu határában, az ún. hármas barlang mellett telepedett le, ahol a Szent Kereszt tiszteletére kis monostort emeltek. Keresztúr lett szerzetesi életük első székhelye. Az egyházjogilag a veszprémi püspök fennhatósága alá tartozó kongregáció néhány éven belül rendszeres káptalangyűléseket vezetett be, amelyeken a környék más remeteségei is tiszteletüket tették.

Annak ellenére, hogy a IV. Orbán pápa által 1260-ban jóváhagyott, de az akkori veszprémi püspök által felülbírált, s végül elutasított rendalapítás átmenetileg kudarcba fulladt, a közösség felvirágzása és terjedése a 14. század elején folytatódott. 1300-ban Lőrinc lett a keresztúri pálosok perjele. Az ő nevéhez fűződik a mai Hárshegy déli oldalán, a Szent Lőrincről elnevezett budaszentlőrinci monostor megépíttetése. Áthelyezve ide a közösség centrumát, nemzetközi székhellyé tette egészen a török dúlásig.

1. A rend alapítása
2. Kanonizálás, regula, terjeszkedés
3. Budaszentlőrinctől Czestochováig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt