A magyar szerzetesrend 700 éve

Kanonizálás, regula, terjeszkedés

Gentilis, pápai legátus 1308. évi magyarországi látogatása meghozta számukra a várva várt engedélyt, s a következő évben már első Remete Szent Pál rendjeként emlegették őket.

Jánki László kalocsai érsek beszámolója szerint 1317-ben a pálosoknak már mintegy harminc rendházuk volt szerte az országban. Eljött az ideje annak, hogy hivatalosan is kinyilvánítsák, a szerzetesi életmódot meghatározó szabályzatok közül kinek az útmutatásai alapján kívánnak élni. A pálosok Szent Ágoston reguláját választották, s ezzel a szűzi tisztaságot és krisztusi szeretet. Az ágostoni iránymutatás értelmében napjaik a zsolozsmázás, misézés, a közös étkezések, vagy éppen a böjt jegyében teltek. A kommuna számára pontosan előírt magatartás vonatkozott a női nemhez való hozzáállásra is. "Ha netán nőt láttok, ne szögezzétek rá szemeteket! Amikor kimentek a monostorból, nem tilos ugyan nőket látnotok, bűn viszont őket megkívánni, vagy tőlük várni ugyanezt. Isten nemtetszésétől féljen a szentségre törekvő férfi, hogy ne akarjon bűnös módon nőnek tetszeni" - írja a regula.

A beteggondozás, a ruházat-, a könyvtár rendben tartása, az élelem kiosztása, az elöljárók és a testvérek kapcsolata mind szigorúan szabályozott keretek között működött. A leghétköznapibb "parancsolatok" egyike például abban állt, hogy "Máshová ne menjetek kevesebben, mint ketten vagy hárman." 1328-ban - ugyanabban az évben, amikor Ágoston reguláját hivatalosan jóváhagyták számukra - a pálos rend felmentést kapott a tizedfizetési kötelezettség-, és a helyi zsinaton való kötelező részvétel alól.

Területi terjeszkedésük is megkezdődött. Először Szlavónia, majd 1340 táján nyugat felé, dél-német vidékek irányába lépték át az országhatárokat. A 14-15. század során a környező déli területeken, elsősorban Horvátországban, Isztriában és a már említett Szlavóniában alakultak és működtek hosszabb-rövidebb ideig pálos monostorok. Magyarországon Nagy Lajos király (1342-1382) lett a rend első, komoly támogatója. Az általa alapított székházak közül kiemelkedik a márianosztrai, amely napjaink egyik leglátogatottabb zarándokhelye. Az uralkodó jótékony közbenjárásának köszönhető az is, hogy a pálosok rendjéből ún. exemptus egyház lett. XI. Gergely pápa (1370-1375) szüntette meg felettük a püspöki joghatóságot, s egyúttal közvetlenül a Szentszék fennhatósága alá rendelte a remetéket.

1. A rend alapítása
2. Kanonizálás, regula, terjeszkedés
3. Budaszentlőrinctől Czestochováig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2018

• A következetes újító: Bánki Donát
• Hét gyermekként trónra került király
• Nagy Katalin szerelmei
• A párizsi magyar békedelegáció naplói
• A magyar mágnás álomkastélya
• Az elfeledett Delaroche
• Az Iron Maiden első koncertje Budapesten
• Marie Antoinette megteremtői
• Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc