Eladnák Pompeji romjait

A vészhelyzet bejelentése egyébként sokkolóan hatott, s a legnagyobb meglepetést a korábbi régészeti főfelügyelő, Pietro Giovanni Guzzo számára jelentette, aki évekig küzdött kormányzati segítségért - mindvégig sikertelenül. Elmondása szerint amikor ő átvette a hely vezetését, akkor - 1995-ben - a romterületnek csupán 14 százaléka volt látogatható. Ez az arány ma 35 százalékra nőtt, mindezt úgy, hogy a terület finanszírozását közben csökkentették.

A régészeti park kezeléséért felelős hatóságok mostantól nem szeretnék, ha a látogatók és a szakértők csak a felújításra váró örökséget látnánk a városban, ezért a tervek szerint az egykor pompás villaépületeket és romterületet megnyitnák a befektetők előtt. Az egyik leglátogatottabb olasz turistaszenzációnak számító város akár magáncégek tulajdonába is kerülhet, akik a tervek szerint a kereskedelmi lehetőségek kiaknázása mellett sokkal nagyobb figyelmet szentelnének a terület védelmének és karbantartásának. A speciális vészhelyzetet július óta koordináló Renato Profili szerint hamarosan megkerülhetetlen lesz egy ilyen váltás.

A terv azonban senkit sem lepett meg: Silvio Berlusconi kormánya ugyanis régóta dédelget hasonló lépéseket, és a gazdasági hiányokat a kulturális és művészeti pénzek befagyasztásával szeretnék javítani. A következő három év hasonló kiadásaiból 1 milliárd eurót vontak el, és az emiatt keletkező problémákat a magánszféra bevonásával, illetve a kulturális örökség egyfajta kiárusításával oldanák meg. Korábban Szicília kapcsán merültek fel a magánosítás lehetőségei, ám a legújabb tervek szerint akár az összes művészeti és régészeti kincs kezelése kikerülhet az állam kezéből. A kulturális élet prominens alakjai azonban tiltakoznak a hasonló tervek ellen, hiszen az olasz művészet és tudományos élet finanszírozásában hagyományosan nincs nagy szerepe a magántőkének.

Erre jelen esetben viszont sajnos mindenképp szükség is lehet, hiszen Pompeji éves költségvetését idén 55 millió euróról 11 millióra csökkentették. Sandro Bondi kulturális miniszter ezért Profili személyében különleges biztost nevezett ki a terület élére, akinek feladata a megfelelő finanszírozási lehetőségek megtalálása volt.

A látogatók száma is csökken: a helyi lapok szerint a nápolyi szemétháborúval függ össze, hogy a turisták száma az idei év elejétől 20 százaléknyival lett kevesebb. Profili ezért különleges jogkört kapott arra, hogy egy év alatt megoldást találjon a problémákra. Bár az igazságszolgáltatási szférából érkező biztos semmilyen régészeti tapasztalattal nem rendelkezik, elmondása szerint ez nem jelent akadályt a feladat végrehajtásában.

Profili első lépésként bezáratta a helyszínen évek óta működő éttermet - a helyi lapok szerint ezt a romok védelmében tette, ám saját elmondása szerint azért, mert a vendéglátóhely nem fizette a bérleti díjat. A helyzet orvoslására hamarosan több új éttermet is nyitnak a területen, ahol a tervek szerint ókori ételeket árusítanak majd. Ezt az UENSCO sem ellenzi, szerintük csupán a megfelelő egyensúlyt kell megtalálni a bevételi forrásokat növelő intézmények, és az örökségvédelmi alapelvek között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai