Elit alakulat szabadította volna ki Dubceket

Korábban

Sírásó jelentett Dubcekről

Testvéri segítséget vitt a Magyar Néphadsereg Prágába

Amikor augusztusban ért véget a tavasz

Korai ősz Csehszlovákiában

A közvélemény előtt eddig szinte ismeretlen eseményről Fratisek Sovadina, volt katonatiszt számol be az Osmasedesáty (A hatvannyolcadik) című könyvében, amely az események 40. évfordulója alkalmából jelent meg Csehországban. A kötet a morvaországi Kromerízhez közeli Holesovban székelő 7. ejtőernyős ezred 1961-1969 közötti történetét dolgozza fel.

A történészek szerint a megszállás első napjaiban, amikor fennállt a nyílt konfliktus veszélye a csehszlovák, illetve a Varsói Szerződés hadseregeinek katonái között, a csehszlovák hadsereg egyetlen egysége sem állt ki olyan harciasan a reformista vezetők mellett, mint éppen az ejtőernyősök Holesovban. Ezek az ejtőernyősök különleges kiképzést kaptak, s háború esetén kommandósokként az ellenség hátországában teljesítettek volna feladatokat.

Alexander Dubcek kommunista pártfőtitkár kiszabadítását a csehszlovák katonai felderítés parancsnoksága gondolta ki. A holesovi ezredet ezért augusztus 21-re virradó éjjel teljes harci készültségbe helyezték, majd az elit, speciális kommandós kiképzést kapott századot megbízták a szigorúan titkos feladat végrehajtásával. Ezek a katonák teljes fegyverzetben, lőszerekkel, plasztikus robbanószerekkel, páncélöklökkel ellátva a közeli erdőben kiépített titkos búvóhelyre vonultak, ahol a földbe épített fabarakkokban négy napig várták a bevetési parancsot.

"Az oroszoknak nem volt tudomásuk erről az elit századról és a búvóhelyről. Az ezred többi egysége sem tudott róla. Mindez a konspiráció része volt" - emlékezik vissza az eseményekre Jaroslav Bílek, egykori ejtőernyős. Miután kiderült, hogy Dubcek és a többi csehszlovák vezető már Moszkvában van, a tervezett felszabadítási akciót lefújták és a katonák visszatértek Holesovba. Az egység parancsnoksága azonban a következő napokban sem engedte be az oroszokat a laktanyákba.

"A hadsereg feladata az ország védelme volt. Erre esküdtünk fel. Amikor kiderült, hogy az ellenséget a szövetségesek jelentik, ellenük is védekeznünk kellett" - magyarázta az akkori helyzetet Josef Bartosek, egy másik volt ejtőernyős. Frantisek Sovadina mindezekről részletesen beszámol könyvében. Az elit egység egyébként nem sokkal élte túl a "prágai tavaszt". Az 1969-ben hatalomra került Moszkva-barát csehszlovák kommunista vezetés még abban az évben a holesovi ejtőernyős egységet ellenforradalminak minősítette és feloszlatta. A parancsnokokat pedig menesztették a hadseregből.

Az 1989 novemberi rendszerváltásig a csehszlovák közvélemény erről az eseményről nem szerezhetett tudomást, s az ejtőernyősök még azután sem igen beszéltek erről a szupertitkos tervezett akcióról. "Többségünk úgy érzi, hogy csak a feladatát teljesítette. Azt akartuk tenni, amire felesküdtünk" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Frantisek Sovadina, a rendkívül érdekes kötet szerzője.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma