Vastárgyak kísérték a túlvilágra a rejtélyes kelta harcost

A kelta harcos

Amikor az i.e. 1. században a kelta származású történetíró, Pompeius Trogus megírta ősei történetét, a népcsoport dunántúli letelepedését az i.e. 4. századra datálta. A legenda szerint ugyanis Ambigatus, a biturixok királya unokaöccseit, Bellovesust és Segovesust indította útnak, hogy új területeket hódítsanak a keltáknak. A kivándorlás oka minden bizonnyal a túlnépesedés volt, a kelta betelepülés azonban néhány temető (Sopron-Krautacker és Pilismarót-Basaharc) tanúsága szerint már jóval korábban, az i.e. 5. században megtörtént.

`A kelták hitvilágában jelentős szerepet játszott a jóslás, például a madárjóslás. Így döntötték el azt is, hogy Pannónia területére vonuljanak be. Pannónia északi részén a bevándorlás zökkenőmentesen zajlott, a déli részen, a Dráva-Száva közén élő pannonok, illírek viszont harciasabbak voltak. Mostani ásatásunk alkalmával négy kelta sír került elő, amelyből kettő észak-dél, kettő pedig kelet-nyugat tájolású. Mind a négy csontvázas temetkezés volt, tehát nem hamvasztották a halottjaikat.` - mondta el a Múlt-kor számára Zandler Krisztián, ásatásvezető régész.


szólj hozzá: Kelta harcos

Paks térsége az eraviscus törzs fennhatósága alá tartozott, a régészek valószínűleg ennek a törzsnek a harcosát találták meg az egyik észak-dél tájolású sírban, amely a korábbi kelta feltárásoktól eltérő, különleges újdonsággal is szolgált: "Két vasperemes fapajzsot helyeztek a halottra, s ez meglehetősen ritka. Általában ugyanis a sírokban egy pajzs és egy támadó fegyver szokott lenni. A hátán, nyújtott testhelyzetben eltemetett férfi lábaira egy hosszúkás, ovális, vas peremmel ellátott fa pajzsot fektettek, továbbá egy másik azonos alakú, de eltérő umboval ellátott pajzsot a felsőtest jobb oldalára helyeztek, ferdén nekitámasztva a sírgödör falának."

A 2300 éves kelta sírjában kisebb vastárgyakat is találtak, feltehetőleg vas kés töredékei lehetnek. A harcos bal bokáján a régész szerint az alsó pajzshoz tartozó vaslemez feküdt. Viseleti tárgy, övveret, ékszerek egyelőre nem kerültek elő.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

Amint Zandler Krisztián régész elmondta, a feltárást a kelta temetkezésre egyébként nem jellemző két, ember nagyságú pajzs vaskeretének eltávolításával folytatják. Így kiderülhet, milyen fegyverekkel temették el a harcost. A régészek szerint kardot vagy lándzsát rejthet a föld a harcos jobbján. A sírban talált két pajzs rejtélyén túl egyelőre még a harcos halálát is homály fedi. "A csontleleteket antropológus vizsgálja, hogy meghatározza hány évesen halt meg, betegség, öregedés vagy esetleg valamilyen sérülés okozta halálát, harcban esett-e el, esetleg maradt-e sérülésnek nyoma a csontokon. Hasonló sírok egy-egy pajzzsal a hetényi és a ménfőcsanaki kelta temetőben kerültek elő, ezek alapján ezt a sírt is az i.e. 3. század elejére datáljuk" - jelezte Zandler Krisztián.

A harcos melletti észak-dél tájolású sír erősen bolygatott volt, itt néhány koponyatöredék, és hosszúcsont, továbbá egy vaskarika került elő. A két kelet - nyugati tájolású sír közül az egyik egy gyermekkorú kelta lány maradványait rejtette, akit a kelta temetkezési szokásokhoz híven bronz karpereccel indítottak a túlvilági útra. A régész szerint nem kizárt, hogy egy kelta család vagy egy szűkebb közösség tagjait találták meg a több ezer éves sírokban, illetve, hogy a lelőhelytől nyugatra egy nagyobb kelta temető létezhet.

1. A kelta harcos
2. Évezredes leletek