Megújulnak Irak ősi táblái

Irak 2003-as megszállása óta sok ezer lelet tűnt el a bagdadi múzeumokból, ami egyben a második világháború utáni korszak legkatasztrofálisabb műkincsrablásának számít. Az ellopott tárgyak között vannak a világ legősibb írásos dokumentumai is. A mintegy 5000 éves ékírásos agyagtáblákat a Mezopotámiában élő sumérok készítették.

A tudósok ezért érthetően meg akarják menteni, ami még megmaradt az értékes iraki kulturális örökségből. Az olasz külügyminisztérium által szponzorált projektet, amely a táblák digitális rekonstrukcióját tűzte ki célul, a Pisai Egyetem asszirológiai tanszéke és az új technológiákkal foglalkozó olasz ügynökség (ENEA) találta ki. `Az agyagtáblákhoz nem lehet hozzáférni. A fosztogatások miatt a bagdadi Nemzeti Múzeum zárva van. Azt gondoltuk, hogy tennünk kell valamit a megmaradt leletek megőrzéséért` - mondta Paola Negri, az ENEA asszirológusa.

A "Megkettőzés és újjászületés" nevű projekt egy elektronikus katalógust tartalmaz bibliográfiai hivatkozásokkal, fotókkal, és ha lehetséges a táblák 3D-s képeivel. Ezek a háromdimenziós modellek aztán lehetővé teszik az eredeti emlékek tökéletes másolatának elkészítését is. "Eddig majdnem 20 ezer, a világon szétszórtan fellelhető régészeti leletet katalogizáltunk ily módon" -mondja Negri. A tudósok úgy becsülik, hogy az iraki föld nagyjából még ötmillió agyagtáblát rejt, 500 ezer pedig különböző múzeumokban és magángyűjteményekben található.

A háromdimenziós képek és a tökéletes másolat elkészítéséhez a kutatók bonyolult lézerszkennert és a gyorsított prototípuskészítés (rapid prototyping) technológiát alkalmaztak. Egy lézersugár letapogatja az agyagtáblák felületét, és a szoftver az így szerzett adatokkal elkészíti a háromdimenziós modellt. "Ezek az adatok teszik lehetővé a gyorsított prototípuskészítést, de felhasználhatók virtuális másolatok készítésére is, amelyek számítógépen és az interneten is megjeleníthetők. Célunk egy minden kutató számára hozzáférhető virtuális múzeum létrehozása" -mondja Sergio Petronilli, az ENEA mérnöke.

A folyamat utolsó része a prototípus elkészítése. A már kész 3D-s modell segítségével hőre lágyuló műanyagrétegeket építenek, majd megalkotják az eredeti tárgy tökéletes mását. A szilícium és a latex használatával ellentétben ez az eljárás nem károsítja az agyag érzékeny felületét. Negri szerint a háromdimenziós modellek különösen hasznosak az asszirológusok számára. "A táblák elejére, hátuljára és oldalára is írtak, így a szöveg elolvasásához állandóan forgatni kell őket, ami egy kétdimenziós fényképpel nemigen lehetséges."

A táblák örökítették meg az ókori Mezopotámia életét. Törvényeket, szerződéseket és gazdasági ügyleteket tartalmaznak az írás kezdeteitől, vagyis i.e. 3350-től egészen a kereszténység előtti kor végéig. "Már két bagdadi kutatót is megtanítottunk a technológia alkalmazására. Amilyen gyorsan csak lehetséges, elküldjük nekik a felszerelést. Ez egy nagy lehetőség Irak gazdag örökségének megőrzésére."

"Nagyon fontos, hogy a fájlok mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. Enélkül nincs értelme a munkának" - véli Robert Englund, a Kaliforniai Egyetem közel-keleti nyelvek és kultúra tanszékének munkatársa. A kutató azonban aggodalmát fejezte ki a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatban. "Nem tudom, hogy fogják a drága felszerelést a múzeumba szállítani, ott felállítani, és működtetni a gyakori áramkimaradás és a biztonság hiánya miatt."