1956 utáni párthatározatok az emigránsok sorsáról
2007. május 24. 14:00
1956. október 23. és 1957. április 30. között csaknem 200 ezer ember hagyta el Magyarországot, ám közülük 1960 őszéig a becslések szerint 40 ezren visszatértek. Az MSZMP 1956 és 1963 között követett, igen ellentmondásos repatriálási és hazalátogatási politikáját Szabó Juliet foglalta össze a Múltunk 2007/1. számában.
Korábban
Mivel a Kádár-kormány propagandája szerint a menekültek többsége megtévesztett fiatal volt, akiket az ország hazavárt, feltételezhetnénk, hogy mindent meg is tett annak érdekében, hogy minél többen kerüljenek haza. Ez azonban nem így volt - derül ki a cikkből. A belügyminisztérium több ezer személy esetében indoklás nélkül megtagadta a hazatérést.
Szabó Juliet bemutatja az MSZMP 1958. júliusi tanácskozását, ahol például Kádár a következőket mondta: "az 1956-os emigráció tényleg érdekes emigráció. Ha van valahol skálája a vegyes társadalmi, politikai és különböző rétegeknek, itt tömegével megtalálható. Vannak kintmunkásemberek, normáért feldühösödött emberek, gyerekek, akik kalandvágyból rohantak világgá, vannak akik kiérkezésük után két hét múlva megbánták tettüket, mint a kutya, amely kilencet kölykezett [...] Vegyes tehát a társaság." A hazatérési propaganda azonban nem járt kimondott sikerrel, mivel nyilvánosan gyakorlatilag sehol nem propagálták az ügyet. A PB 1961-ben a következőképp nyilatkozott: "a mi propagandánk sem kielégítő, és a disszidensek egy részéhez el sem ér".
Érdekes mozzanat, hogy eközben a propaganda sikeresen dübörgött - a határokon belül. A forradalom bukása után ugyanis szinte azonnal kiadványok jelentek meg arról, hogy milyen sanyarú a menekültek sorsa, arra azonban nem biztattak senkit sem, hogy térjen haza. Érdekes módon - szovjet mintára - tömegesen senkit nem fosztottak meg állampolgárságától, ám igazából ezzel sem foglalkoztak túl határozottan. Hamarosan pedig a disszidens bűnöző figurája is megjelent a lapokban olyan menekülteket mutatva be, akik bűncselekményeket követtek el külföldön.
A büntetlen hazatérésre az 1963-as amnesztiarendelet nyújtott lehetőséget, de a hazatérők száma nem igazán nőtt meg ettől sem. 1964-ben a Külügyminisztérium megállapította, hogy a Nyugaton maradt 150 ezer menekült többsége nem fog visszatérni. Az irányvonal módosítását jelentette, hogy ekkor már belátták: a külföldön Magyarországról alkotott képet jelentősen befolyásolják az emigráns közösségek, így igen fontos lenne akár a semleges jóindulatuk elnyerése is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján 15:05
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd 12:20
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit 10:21
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap