Közösen értelmezik a francia-német múltat

2006. október 3. 12:30 Fogarasi Ilona

Korábban

Konferencia: 1956 az európai tankönyvekben

Hitlerizálták a brit történelemoktatást

Új történelemkönyveket szeretne a horvát államfő

Nem fogynak a kritizált japán tankönyvek

Viták a kibővített tananyagról az Egyesült Államokban

Kijelentés helyett kérdések

A könyvben fontos szerep jut a vizuális jelek megfejtésének, de a szövegek sem csupán leíró funkcióval bírnak. Egy végeláthatatlan szövegfolyam helyett ugyanis rövidebb szövegek kapnak helyet a könyvben. Az egy szemszögű elbeszéléssel való leszámolást is szó szerint vették az alkotók: egy-egy eseményt több nézőpontot tükröző napló-, interjú, -tanulmányrészletekkel tesznek érthetővé.

Európai párbeszéd: a könyv szerzői

Ez a grafikailag is látványos megoldás egyben az iskolai történelemoktatásban eddig alig elismert műfajokat is bevisz az órákra. a szerzők attól sem riadnak vissza, hogy a kijelentés helyett kérdésfeltevéssel éljenek, és erre ösztönzik tanulóikat is. A könyvet választó tanárok feladata mindenesetre megváltozik: az egyes témákat önállóan feldolgozó tanulócsoportokat sokkal inkább koordinálni, valamint kérdezni és gondolkodni kell tanítaniuk. A tankönyvnek ez a workshop- és projektalapú megszerkesztése a német iskolai gyakorlaton alapul.

Az egyes fejezeteket lezáró gondolatébresztésnek szánt kérdések és feladatok között hazai szemmel szintén sok szokatlan található. A diákoknak például a nürnbergi bíróság épületére kihelyezendő információs tábla szövegét kell - az itt lezajlott per jelentőségét is vázolva - megszerkeszteniük. Az 1956-os magyar forradalmat taglaló fejezet végén a tanulóknak arról kell vitázniuk, hogy be kellett volna-e avatkoznia a nyugati államoknak a forradalom céljainak elérése érdekében. Különösen érdekes ez a feladat annak ismeretében, hogy egészen az utóbbi évekig '56-ról a magyar történelemórákon viszont alig-alig esett szó.

Az érettségi előtt álló német és francia diákok sok más olyan kérdéssel is szembesülhetnek, amelyekkel a magyar iskolákban aligha találkoznak a tanulók. A második világháború utáni emlékezéskultúra, a gyarmatosítás következményei, a ma technikai, gazdasági és társadalmi kihívásai, a globalizáció kérdése, a jóléti állam krízise, az új családmodellek, a női és férfi szerepek változásai, Hollywood hatása, a fogyasztói társadalom, bevándorlás- csak néhány téma, amely nem az apróbetűs részben vagy egy leckébe besűrítve merül fel. A könyv nagyrésze ezeket és ilyen témákat dolgoz fel.

Az elmúlt hetek feszült szlovák-magyar viszonyait nézve adódik a kérdés, hogy nálunk mikor várható a szomszédos országokkal közösen kiadott történelemkönyv. Van-e esély közös magyar-román, magyar-szlovák, netán az egykori Monarchia országainak történelmét tárgyaló közösen kiadott tankönyvre? 2000-ben egy pilisborosjenői konferencián szlovák és magyar történelemtanárok csoportja munkabizottságot alakított, hogy elemezze a két országban használatos történelem- és társadalomismereti tankönyveket és közösen dolgozzon ki újabbakat.

Az erről a munkáról beszámoló írásában Jakab György egyik munkatársát idézi, aki szerint "ugyanazt nézzük, de nem ugyanazt látjuk". Lehet-e közös nevezőt találni, ha egy történelmi esemény az egyiknek elégtétel és diadalünnep, a másiknak kudarc és tragédia? A francia-német történelemkönyv példája szerint másoknak sikerült.

Histoire/Geschichte - Europa und die Welt seit 1945
ISBN: 3-12-416510-1; 25,00 Euro
Ernst Klett Schulbuchverlag Leipzig

Histoire/Geschichte - L'Europe et le monde depuis 1945
ISBN: 3-12-416520-9; 26,00 Euro
Éditions Nathan, Paris