150 éve elhurcolt szobrot kérnek vissza a Húsvét-sziget őslakosai a British Museumtól
2018. augusztus 10. 16:53 MTI
A Húsvét-sziget őslakos közösségei visszakérnek a londoni British Museumtól egy egyedülálló moai szobrot, amelyet a britek 150 éve vittek el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.
Korábban
A 2,3 méteres szobrot a történelmi emlékezet szerint Richard Powell, a Topaze nevű brit hajó kapitánya vitte el a szigetről 1868-ban. Viktória királynő később a múzeumnak ajándékozta a Hoa Hakananai'a nevű ritkaságot.
A húsvét-szigeti őslakosok, a rapa nuik a chilei kormány közbenjárását kérték a faragott bazaltszobor visszaszerzésében - írta a The Daily Telegraph. A brit napilapnak a British Museum felelősei azt mondták, úgy vélik, a közérdek azt diktálja, hogy a szobor Londonban maradjon, az intézményben ugyanis milliók láthatják minden évben.
A brit főváros világhírű múzeumát más országok is próbálják rábírni a nála őrzött kincsek visszaszolgáltatására. Görögország például hosszú ideje próbálja visszaszerezni az Elgin-márványokat, Nigéria pedig Benin-bronzokat.
A Húsvét-sziget őslakosai úgy tartják, hogy a híres moai szobrok a törzsüket védő spirituális erőt sugároznak, ez a mana. A helyi vezetők szerint a szobor visszaszolgáltatása „fontos jelkép” lenne, és általa lezárulhatna egy szomorú fejezet, amelyben az európai hajósok megsértették a jogaikat, amikor a 19. században felderítették a szigetet.
A Húsvét-szigeten kilencszáz moai szobor van, a legtöbbjüket vulkanikus hamuból faragták az elhunyt törzsfők képére a 6. és a 17. század között. A Hoa Hakananai'a, vagyis az elveszett/ellopott barát azonban egyedülálló, mert bazaltból készült.
A rapa nuik vissza szeretnének kapni egy másik moai szobrot is, amelyet Párizsban őriznek. Chile a British Museum tájékoztatása szerint még nem kereste meg a múzeumot hivatalosan a szoborral kapcsolatban. Felipe Ward, a chilei kormány műkincsekért felelős minisztere megalapozottnak tartja az őslakosok kérését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
