10 tény a hidegháborús atom-tengeralattjárókról

2019. január 29. 09:04 Múlt-kor

A hidegháború alatt a szovjet és amerikai tengeralattjárók úgynevezett „macska-egér” játékot folytattak. A két fél hajói nem bocsátkoztak fegyveres konfliktusba egymás ellen, de folyamatosan követték, üldözték egymást.

Korábban

1. Az első atom-tengeralattjárót az USA bocsájtotta vízre 1954 szeptemberében. A USS Nautilus 55 millió dollárjába került az amerikai adófizetőknek.

2. Az atom-tengeralattjárók nagy előnye az volt, hogy szinte korlátlan ideig a víz alatt tudtak maradni, így tökéletesen védve voltak egy esetleges atomcsapás esetén (első csapás). A tengeralattjárókat hamarosan nukleáris rakétákkal szerelték fel, így azok tökéletes eszközei lehettek egy lehetséges válaszcsapásnak. Az első ilyen tengeralattjárót az amerikaiak állították hadrendbe 1959-ben.

3. A szovjetek, hogy mielőbb kiegyenlítsék a félrebillent erőegyensúlyt, az amerikaiak nyomába szegődtek. 1958-ban vízre bocsájtották az első atom-tengeralattjárójukat, két évvel később pedig kirukkoltak az atomrakéták szállítására és kilövésére is alkalmas tengeralattjáróval.

4. A nagy sietség azonban visszaütött. 1961-ben a szovjet K-19 nukleáris rakétákat hordozó atom-tengeralattjáró egyik reaktora meghibásodott. A katasztrófa elkerülése végett, a hibát elhárító műszakiaknak életveszélyes körülmények között, radioaktív sugárzásban kellett dolgozniuk. A robbanást megúszták, de nyolc fő belehalt a radioaktív sugárterhelésbe.

5. A hidegháború alatt a szovjet és amerikai tengeralattjárók úgynevezett „macska-egér” játékot folytattak. A két fél hajói nem bocsátkoztak fegyveres konfliktusba egymás ellen, de folyamatosan követték, üldözték egymást.

6. A hidegháború alatt hét atom-tengeralattjáró süllyedt el (kettő amerikai, öt szovjet). Az amerikai USS Thresher 1963-as tragédiája volt a legsúlyosabb: 129 ember veszett oda.

7. Annak érdekében, hogy értékes információkat nyerjenek ellenfelükről, a CIA elindította az Azorian műveletet, amelynek célja az volt, hogy felszínre hozzák az 1974-ben elsüllyedt szovjet K-129 tengeralattjárót. A titkos művelet sikeres volt, de a költségek rendkívül magasak voltak, mai pénzben átszámolva, úgy 4 milliárd dollárt költöttek a roncs kiemelésére.

8. A Szovjetunió által 1969-ben hadrendbe állított K-222 jelzésű atom-tengeralattjáró „a habok Ferrarija” volt. A víz alatt elérte a 44,7 csomós csúcssebességet (82, 8 km/h).

9. 1955 és 1994 között az USA 179 atom-tengeralattjárót épített, míg a szovjetek ugyanezen idő alatt 245-öt gyártottak. Az amerikaiak 25-30 évig használták a tengeralattjáróikat mielőtt kivonták őket a hadrendből.

10. Bár a tengeralattjárók elhasznált reaktorai veszélyes rádióaktív hulladékok, a múltban a szuperhatalmak nem sokat törődtek ezzel. Három évtizeden keresztül a tengerek és óceánok mélyére süllyesztették őket.