10 tény a Colosseumról
2019. február 27. 08:33 Múlt-kor
Korábban
1. A világ legnagyobb amfiteátrumaként számon tartott Colosseumot Kr. u. 72 és 80 között építették. A gigantikus aréna fénykorában akár 80 ezer ember befogadására is képes volt.
2. A Colosseum építtetője, Vespasianus római császár hadizsákmányból finanszírozta a munkálatokat. A préda legnagyobb része a jeruzsálemi Második Templom Kr. u. 70-es kifosztása során került a rómaiak kezébe.
3. A Colosseum ülésrendje jól tükrözte a római társadalom hierarchiáját és a nemek társadalomban betöltött szerepét. A porondon zajló eseményeket az alsóbb sorokból lehetett legjobban látni. Ezek a római elit tagjainak, a szenátoroknak voltak fenntartva; a nők a férfiaktól elkülönülve a legfelsőbb sorokban ültek, amelyek egyben a szegény rétegeknek és a rabszolgáknak voltak fenntartva.
4. A közeli vízvezetéknek köszönhetően a Colosseum küzdőterét vízzel áraszthatták el a szervezők, hogy az így kialakított „medencében” vízi ütközeteket rendezhessenek.
5. A Colosseum megnyitását kísérő játékok során a show részeként nagyjából 9000 vadállatot mészároltak le.
6. A gladiátorok egy föld alatti alagúton keresztül közelíthették meg a küzdőteret. Ez az alagút kötötte össze a Colosseumot a közeli, Ludus Magnusnak hívott kiképzőközpontjukkal.
7. Bár a keresztény hívők úgy tekintenek a Colosseumra, mint a korai keresztények tömeges mártírhalálának színhelyére, a történelmi források szerint Jézus követőit Róma más részein végezték ki.
8. Az utolsó gladiátorjátékokra az 5. század első felében került sor, de a rómaiak által „venationak” nevezett látványosságokat, amelyek során vadállatokra vadásztak, egészen a hatodik század utolsó harmadáig rendeztek a Colosseumban.
9. A 12. században az egykori amfiteátrum egy óriási „bérházzá” alakult. A lakótereket az aréna nézőtér alatti árkádos részeiből alakították ki; a 13. századtól pedig egy arisztokrata család erődjeként funkcionált.
10. A 17. században az épület a botanikusok édenkertjévé vált. Domenico Panaroli előszeretettel látogatta az intézményt, ahol a romok között nem kevesebb, mint 337, különböző növényfajtát jegyzett fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap