Valóságos csodadrogként alkalmazták az európai nagyhatalmak a kokaint az I. világháborúban

Katonai érdeklődés

Európa fegyveres erői is lassacskán kezdték felismerni a koka egyedi tulajdonságait és lehetséges katonai felhasználhatóságát. Theodor Aschenbrandt bajor katonaorvos ismerte Friedrich Wöhler és tanítványa, Albert Niemann 1859-es felfedezését, amikor a két férfi elsőként szintetizált kokaint a kokacserjéből. Találmányukat a következő évben jelentették be, 1862-ben pedig az 1668-as alapítású darmstadti Merck gyógyszeripari cég megkezdte a kokain előállítását.

A Merck úgy hirdette termékét, mint „olyan stimulánst, amely kimondottan alkalmas a test munkaképességének növelésére bármiféle veszélyes mellékhatás nélkül.” 1883-ban Aschenbrandt végrehajtott egy kísérletet, melynek keretében gyakorlatozó katonáknak vízben feloldott kokaint adtak. „Felkeltettem a hadsereg érdeklődését, és további kutatásra ösztönöztem őket” – írta összefoglalójában. „Úgy gondolom, elegendő bizonyítékot adtam kimagasló hasznosságáról.”

Ebben az időben a szer katonai hasznát nem általános erő- és állóképesség-növelő hatásában, hanem étvágycsökkentő hatásában látták. Arra látták jónak, hogy 15-20%-kal csökkentsék a hadsereg élelmezésének költségeit. Sok európai és amerikai orvos kísérletezett azonban a kokainnal az újabb felhasználási területek felfedezése érdekében.

Ilyeneket nem csupán az orvoslásban (például az aneszteziológiában és a lázcsillapításban) találtak, de a sportban is. A sport a korabeli államok stratégiájában fontos eszköz volt, mivel felkészítette a fiatal fiúkat a katonaéletre. Aschenbrandt katonai felhasználásról szóló jóslatai helytállónak bizonyultak az első világháborúban, melynek során a drog bőségesen bizonyította általános harctéri hatékonyságát.

A kokain iránti kereslet igen alacsony maradt még az 1880-as évek végén is, előállítása azonban egyenletesen növekedett. A Merck gyártásáról elérhető statisztikák jól szemléltetik ezt. 1881 és 1884 között összesen 1,4 kilogrammnyi kokain-hidrokloridot állított elő, csak 1885-ben viszont már csaknem 30 kilogrammnyit.

1913-ban a Merck kokaingyártása majdnem elérte a 9000 kilogrammot, ezután a háború megszakította a nemzetközi kereskedelmet, ami miatt a perui kokacserje és nyers kokain nem tudott eljutni az európai gyárakba. Ennek eredményeképpen a Merck gyártása 1915-re visszaesett 500 kilogrammra.

1. Ősi recept
2. Katonai érdeklődés
3. A semleges Hollandia színre lép
4. Ébren tart, bátorságot ad, fájdalmat csillapít

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma