Római mozaikokból varázsoltak gyönyörű gyöngyöket a viking kezek
2022. október 4. 11:05 Múlt-kor
Az Archaeological and Anthropological Sciences folyóiratban megjelent tanulmány felfedi, miképp keltek új életre a római kori üvegmozaikok a 8. századi dán mesteremberek keze alatt.
Korábban
A Nyugatrómai Birodalom bukásával az európai üveggyártásnak is évszázadokra leáldozott, így a kora középkorban az üveg értékes ritkasággá vált.
Az elhagyatott római épületek mozaikjainak színes üvegből készült tesseráit (apró hasábjait) fosztogatók gyűjtötték be, hogy aztán ezeket a kereskedelmi hálózat északra, a felemelkedőben lévő vásárvárosokba is eljuttassa, például a dániai Ribébe. Itt az üvegdarabokat beolvasztották, és díszes gyöngyökként alkották újra.
A mostanáig elterjedt elképzelés szerint az átlátszatlan fehér gyöngyökhöz készítőik hasonlóképp átlátszatlan, fehér mozaikdarabokat használtak alapanyagként.
Az Aarhusi Egyetem kutatói azonban egy ribei gyöngykészítő műhely vizsgálata során eltérő eredményre jutottak: a viking kori fehér gyöngyök kémiai összetétele azt mutatja, hogy ezek arannyal bevont, átlátszó tesserákból születhettek újjá, amelyeket előbb összezúztak, majd alacsony hőmérsékleten megolvasztottak.
Az olvadt üveget ezután megkeverték, hogy a csapdába esett levegő buborékokat formáljon, végül pedig egy vastüskével gyöngyöket formáltak belőle.
A mozaikdarabokon lévő vékony aranyozást az olvasztási folyamat megkezdése előtt eltávolították, de a tanulmány leírja, hogy valamennyi arany óhatatlanul az olvasztótégelybe került. Erre bizonyítékul szolgálnak a gyöngyökben talált apró aranyszemcsék, illetve a gyöngyök átlátszatlanságát adó számos légbuborék.
Az arany nyomai az ugyanebből a műhelyből származó kék gyöngyökben is jelen voltak. A kémiai elemzés kimutatta, hogy az üvegműves receptje kék és aranyszínű mozaikdarabokat tartalmazott.
Viking kori gyöngynyaklánc (Wikipedia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)
Ezek keverése azért volt szükséges, mert a kék római tesserák magas koncentrációban tartalmaztak olyan anyagokat, amelyek átlátszatlanná tették őket. Ez tökéletes volt mozaikokhoz, de nem az északiak által kedvelt kék színű gyöngyökhöz. A hígítás eredményeként jöttek létre azok a mélykék, átlátszó gyöngyök, amelyeket jól ismerünk a viking kori leletekből.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap