Miért hordtak madárcsőrszerű maszkot a kora újkori „pestisdoktorok”?
2020. április 8. 10:53 Múlt-kor
Korábban
Borzalmas kezelések
Mivel a pestisdoktorok a kórból csupán annak gyomorforgató tüneteit látták, működését pedig nem ismerték, számukra meg volt engedve a boncolások végrehajtása is – ezekből azonban legtöbbször nem sikerült használható információt nyerniük. Ebből kifolyólag igen kétes eredményű, veszélyes, és sok esetben káros kezeléseket találtak ki a pestis ellen. Mivel nagy részük teljességgel képzetlen volt, kevesebb tudással rendelkeztek, mint a valódi orvosok, akik azonban ekkoriban maguk is helytelen tudományos feltételezésekben hittek. A pestisdoktorok módszerei a bizarrtól az igazán hátborzongatóig széles skálán mozogtak.
Az egyik legelterjedtebb „kezelés” az volt, hogy a bubópestis következtében megduzzadt nyirokcsomókra ürüléket kentek, amivel a pestisen kívül további veszélyeknek is kitették a beteget és környezetét. Emellett gyakori volt a véreztetés (akár piócákkal is), valamint a duzzanatok átszúrása is a felgyülemlett genny leeresztése érdekében. Ezek igen sok fájdalommal járhattak, a legkínzóbb kezelés azonban talán az lehetett, amikor higannyal öntötték le a beteget, és kemencébe helyezték.
E kezelések sokszor valójában meggyorsították a betegség terjedését a duzzanatok és sebhelyek felnyitásával, valamint tovább gyengítették a beteget újabb fertőzésekkel. Napjainkban már tudjuk, hogy a bubó- és tüdőpestist ugyanaz a baktérium, a Yersinia pestis okozza, amelyet a középkorban és a kora újkorban főként a patkányokon élősködő bolhák hordoztak.
Az 1890-es években Waldemar Haffkine (Vlagyimir Havkin) orosz bakteriológus sikeresen kifejlesztette az első védőoltást a pestis ellen, ma pedig már antibiotikumokkal könnyedén kezelhető a betegség. Napjainkban évente körülbelül 600 esetről érkezik bejelentés, amelyek nagy része csupán késői észlelés, illetve kezelés hiánya esetén halálos kimenetelű. A bejelentések többsége Afrikából érkezik, a leggyakrabban Madagaszkáron, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, illetve Dél-Amerikában Peruban üti fel a fejét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.