A fekete hétfő elemi csapása kényszerítette békekötésre III. Eduárdot
2023. április 13. 19:05 Múlt-kor
III. Eduárd angol uralkodó 663 éve, 1360. április 13-án, húsvéthétfőn kezdte meg a francia város, Chartres ostromát. Az Eduárd 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elsöprő erejű vihar formájában meg is érkezett.
Korábban
A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a Teremtő küldött, hogy szétzúzza őket.
Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égiháború fenyegetése, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt reszketni kezdtek.
A vészterhes előkészület után elemi erővel tört ki a vihar. A szörnyeteg elszabadult, és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelve az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés egyes források szerint nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.
Böjt idején
III. Eduárd angol uralkodó húsvéthétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város, Chartres ostromát. Az angolok 10 ezer emberével farkasszemet néző, maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén egy pokoli erejű vihar formájában meg is érkezett.
A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló, tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt az ostromló hadsereg két vezetője is.
A tömegek életét kioltó, pusztító erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a körülmények ellenére térdre borult a szakadó jégesőben, és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére.
A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőnek keresztelt, sorsfordító esemény. Chartres lakói úgy értékelték a történteket, hogy Isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.
Bármi is volt az égiek célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Eduárd lemondott a francia trónra támasztott igényéről, és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337–1453) első szakaszát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap