Zsigmond diplomáciai útjai Európában
2004. július 21. 21:44
1412 decemberében Zsigmond személyesen akarta irányítani a Velence elleni háborút. 1413 áprilisában elhagyta az országot, a harcokat lezáró fegyverszünet megkötése után pedig nem tért haza. A magyar történelemben mindaddig elképzelhetetlen módon, több mint hat évig volt távol országától. Hosszabb időt töltött Lombardiában, megállapodott XXIII. János pápával az egyetemes zsinat összehívásáról, majd Németországba indult. 1414. november 8-án Aachenben német királlyá koronázták, innen utazott az ugyanekkor megnyílt konstanzi zsinatra. Miután az egyházszakadás felszámolásához szükség volt az aragón uralkodó pártfogását élvező XIII. Benedek lemondatására, Zsigmond 1415 júliusában útra kelt, hogy személyesen oldja meg az utolsó nehézségeket. Konstanzból Avignonon át Narbonne-ba, majd Perpignanba utazott, ahol sikerült rábeszélnie I. Ferdinánd aragón királyt az egység támogatására. A nagy európai körutazás a következő évben folytatódott, mivel a zsinat eredményeire veszélyt jelentett az időközben kiújult "százéves háború". Zsigmond közvetíteni próbált a párizsi és a londoni udvar között. 1417 januárjában érkezett újra Konstanzba, ahonnan a zsinat feloszlatása után, 1418 májusában indult vissza Augsburg és Regensburg érintésével Magyarországra. Több ezer kilométeres utazására nagy számú magyar kíséret követte. Sokan közülük most találkoztak először a fejlettebb nyugat-európai társadalmi, kulturális viszonyokkal. A külföldön látott újdonságok nagy része azonban - anyagi források híján - továbbra is elérhetetlen maradt számukra. Átvették ellenben, és Magyarországon elterjesztették a címerhasználatot. A király utazásai csakúgy, mint a fejedelmi vendégek gyakori budai látogatásai, plasztikusan jelzik, hogy a korabeli Magyarország szervesen tagolódott a keresztény Európába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap