Így látta egy bizánci császár a kereskedni érkező vikingeket
2020. október 5. 17:43 Múlt-kor
A birodalom kormányzásáról (De administrando imperio) című „uralkodói kézikönyvet” VII. (Bíborbanszületett) Konsztantinosz bizánci császár készítette fia, a későbbi II. Rómanosz császár számára. Rendkívül fontos forrása a korabeli kelet-európai történelemnek, valamint a magyar őstörténetnek – és egyben az egyik első beszámoló, amely a Bizánci Birodalom és a ma vikingeknek (vagy kelet-európai kontextusban varégoknak) nevezett skandináv hajósok közti kapcsolatról szól.
Korábban
Sovinizmusmentes segédlet
A művet a császár arra szánta, hogy fiának a diplomáciában és a belügyekben is segítségére legyen. A mű kilencedik fejezetében esik szó a ruszokról, azaz azon skandinávokról, akik a mai Oroszország, illetve Ukrajna területén telepedtek le, és az itteni folyókon a Fekete-tengerhez lehajózva Bizánccal folytattak kereskedelmet.
VII. Konsztantinosz sokkal inkább párfogója volt az irodalomnak, mint irodalmár a javából – habár a kézikönyv mellett rengeteg egyéb művet jegyzett, ezeket nagyrészt korábbi forrásokból illesztette össze. Mindazonáltal e műve kiemelkedik az egyéb bizánci források közül abban, hogy meglehetősen kevés értékítéletet mond ki más kultúrákról – ellentétben a számos korabeli úti beszámolóval, amelyeket utazók készítettek általuk idegennek és különösnek tekintett területekről.
Az ismert bagdadi utazó, Ibn Fadlan például „Allah legmocskosabb állatainak” nevezi saját beszámolójában a ruszokat, kiemelve, hogy szokásuk volt koszos vízben mosakodni, illetve nyilvánosan közösülni rabszolgalányaikkal. Konsztantinosz az ilyen információk helyett inkább arra fókuszál írásában, amit fiának a gazdasági, hatalmi és diplomáciai vonatkozásokban kell tudnia az adott népről.
Konsztantinosz írása azért is különleges a görög-római gyökerű bizánci írások közt, mert a birodalmon kívülieket nem tekinti egyöntetűen „barbároknak”: egyedi népek képe rajzolódik ki a szövegből, meghatározott területekkel és törvényekkel, egyedi történelemmel és kultúrával. Konsztantinosz egyetlen egyszer sem használja a „barbaroi” kifejezést a szövegben.
Tagadhatatlan azonban, hogy a császár visszafogott fogalmazása ellenére egyértelműnek gondolta birodalma felsőbbrendűségét. Mindazonáltal tény, hogy más népek függetlenségét is elismeri, azaz nem tekinti egyetemesnek a bizánci császár hatalmát.
A ruszok esetében sem tér ki arra, hogy alávetettek lennének, azonban egyes szakértők szerint ez jelentheti azt is, hogy az árukat bizánci pénzre cserélni kívánó kereskedők esetében nem volt szükség ennek kiemelésére: egyértelműnek tűnhetett korabeli szemmel, hogy ki az alávetett.
A kilencedik fejezetben Konsztantinosz leírja, hogy a ruszok úgynevezett monoxülonban, azaz egyszerű, fatörzsből vájt hajóval érkeztek tavasszal, miután a jég olvadásával végig tudtak hajózni a Dnyeper folyón a Fekete-tengerhez. Az idegenek éves rendszerességgel jártak bizánci területre kereskedni, ami növeli annak valószínűségét, hogy a császár leírása pontos: a gyakori kontaktus lehetővé tette, hogy a bizánciak jól megfigyeljék a másik fél szokásait.
A fejezetben szó esik a Dnyeper torkolatának földrajzáról (a Krím-félszigettől nyugatra), valamint arról, hogy a monoxülonok is az eladni kívánt áru részét képezték: az egyszerű hajókat azért vásárolták a bizánci területek lakói, hogy saját korábbi, elhasználódott hajóik felhasználható elemeivel kiegészítsék őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap