Robert Capa és Magyarország
2013. szeptember 25. 12:09
Amikor Capa – született Friedmann Endre Ernő – Magyarországhoz fűződő kapcsolatát firtatjuk az utólagos történeti konstrukció szép példájaként, alapvetően két időszakot kell szétválasztanunk: az 1913 és 1931 közötti, itthoni éveinek, formálódásának idejét, azaz gyerekkorát a háborút viselő Osztrák-Magyar Monarchiában és a birodalom felbomlása utáni katonai-politikai zűrzavarban, illetve diákkorát a király nélküli Magyar Királyságban, majd pedig 1931 utáni emigránséletét, és a néhány hétig tartó hazalátogatásait.
Korábban
Ide kínálkozik aztán egy újabb distinkció, amit épp a kultusz eredményeképpen a Capa névre rakódott rétegek fednek el: szét kell választanunk ugyanis az egykorú, és a ma még sajnos csak töredékükben nyilvános forrásokat – így a leveleket, cikkeket, fotókat – és a publikált visszaemlékezéseket. Az emigráns-elbeszélésekben az utólagos rajz ugyanis mindig kontúrosabb, mint a valós időben megélt élményanyag, mely sokkal zavarosabb és esetlegesebb. A visszaemlékező szemére a kivándorlás óta eltelt idő von hályogot; a mélyben sikerek, kudarcok keltette önigazolás vagy önfelmentés mechanizmusai működtetik a nagyítás, kicsinyítés vagy feledés prizmáját, mely szüntelenül megtöri a felidézett emlékeket.
És akkor még nem is említettük a kiváló humorérzéket, hovatovább iróniát, mely unos-untalan betüremkedik a legkellemetlenebb esemény elbeszélésébe is, hogy pimaszul lekerekítse, felstilizálja, vagy éppenséggel banalizálja a történteket. Márpedig Capa nagy mesélő volt.
Friedmann Endre a magyar főváros és a Monarchia szülötte; családja asszimilált zsidó család, apja női szabó, maga pedig a pesti belváros neveltje volt. Gyerekkorának, eszmélésének alapélménye a dolgok feltartóztathatatlan változása. Éppen kamaszodni kezd, amikor a nagy gazdasági világválság kilép a világ tőzsdéiről és rátelepszik az emberek gondolataira. Bandi már a Madách Gimnáziumba jár, amikor Kassák és a Munka-kör hatása alá kerül. Tüntetéseken, előadásokon, gyűléseken vesz részt, újságíró akar lenni. Baloldali barátai közül néhányan már 1930-ban elhagyják Magyarországot, s valószínűleg érettségi után ő maga is külföldre készült.
Fisli Éva cikkének folytatása a Múlt-kor Magazin 2013. őszi számában található
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20