10 tény a Szovjetunió afganisztáni háborújáról
2018. november 21. 09:27 Múlt-kor
Korábban
1. Az 1979 decemberétől 1989 februárjáig tartó afganisztáni háború civil áldozatainak számát 560 ezer és 2 millió közé becsülik.
2. A Szovjetunió évente átlagosan 2-3 milliárd dollárt fordított a háborúra, amely jelentős megterhelés jelentett az államkasszának. Moszkva anyagi helyzetét tovább súlyosbította az olaj árának drasztikus csökkenése 1980-ban.
3. A CIA becslése szerint a szovjetek kevesebb, mint 100 repülőgépet vesztettek az 1980-85 közötti időszakban. A veszteség csak kevéssel volt több a szovjet légierő éves, békeidei veszteségi rátájánál.
5. A „Stinger” névre hallgató, vállról indítható, hőkövetős légvédelmi rakéták megjelenése jócskán felborította az erőviszonyokat a levegőben. A rakétákat 1986-tól szállította a CIA a szovjetek ellen harcoló afgán gerilláknak, akik a fegyver birtokában könnyűszerrel leszedhettek minden alacsonyan repülő gépet és helikoptert.
6. A Vörös Hadsereg morálja a háború előre haladtával fokozatosan romlott. A zaklatások és megalázások mindennaposak voltak a katonák között; a sokat látott veteránok sokszor egy alapos veréssel avatták fel az újoncokat.
7. A CIA a pakisztáni titkosszolgálat hathatós közreműködésével nyújtott segítséget a szovjetek ellen harcoló, mudzsahideknek hívott, iszlamista afgán harcosoknak. Az amerikaiak a becslések szerint 3 milliárd dollárt költöttek a gerillák kiképzésére és a nekik juttatott hadifelszerelésre.
8. A Vörös Hadsereg csak a városokat tudta kontroll alatt tartani, az afganisztáni vidék (az ország 80 százaléka) a mudzsahidek uralma alatt állt.
9. Az Afganisztánban állomásozó szovjet haderő létszáma átlagosan 80 ezer főt számlált; legmagasabb létszámát, 120 ezer főt, 1985-ben érte el.
10. A konfliktus közeledtével a Szovjetunió a gazdasági összeomlás szélén tántorgott. A művégtagra szoruló veteránokat hazájukban már nem is tudták ellátni, a sérülteket Csehszlovákiába vagy az NDK-ba vitték, hogy ott kapjanak műlábakat, műkezeket.
+ 1 A becslések szerint 1982 és 1992 között 35 ezer muszlim vallású ember érkezett Afganisztánba, hogy ott a szovjetek és az általuk támogatott afgán kormány ellen harcoljon. A háború befejeztével ezek a harcosok készek voltak arra, hogy más országokban folytassák a szent háborút a hitetlenek ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.