Szibériától Szardíniáig – milyen sors várt a magyar hadifoglyokra a Nagy Háborúban?
2017. december 20. 11:42 MTI
Mások mellett Gyóni Géza, Kuncz Aladár, Rákosi Mátyás, Nagy Imre fogolysorsain keresztül, fotókkal, tárgyakkal, hadifogságban készült műalkotások reprodukciójával mutatja be az első világháborús hadifogság körülményeit, a magyarországi hadifogolytáborokat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában csütörtökön nyíló vándorkiállítás.
Korábban
A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban - Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig címet viselő nemzetközi multimédiás vándorkiállítást szervező Külső Magyarok Kft. vezetője, Margittai Gábor elmondta: teljes képet kívánnak adni az első világháborús hadifogságról. A fogságba esésről, a hadifoglyokkal szemben elkövetett háborús bűnökről, emellett a hétköznapi életet is bemutatják, a posta működésétől a járványok terjedésén át a temetkezésig, a vallási életig.
Margittai Gábor elmondta, hogy sokan nem is tudják, de az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hadifogolytáborai az egykori Magyar Királyság területén voltak. Azt is szerették volna bemutatni, hogy a magyarországi hadifogolytáborok is „rossz helyek” voltak: többek között a tömegesség miatt Esztergom-Kenyérmezőn, Ostffyasszonyfán is ugyanúgy járványok dúltak, mint másutt.
Elsősorban korabeli fotóanyagokat - többségében családi gyűjteményekből származó - eredeti tárgyakat, dokumentumokat állítanak ki, de ezen felül multimédiás anyagok is lesznek, melyekben a hadifogságot túlélők leszármazottaival készített interjúkat, valamint az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról készített riportot láthatnak az érdeklődők. Mindemellett van egy komoly képzőművészeti része is a kiállításnak - emelte ki a kutató, hozzátéve: vannak, akik nagy nevek lehettek volna, ha a hadifogság nem töri derékba karrierjüket. Ezen művészek tiszteletére az ő hadifogságban készült műalkotásaik reprodukcióit is kiállítják.
A 20. század a „táborok évszázada volt” - fogalmazott Margittai Gábor, hozzátéve: ennek „nyitányát” jelentették az első világháborús táborok, de a kiállításon kitekintenek a gulágra, a megsemmisítő táborokra, náci táborokra is. Ezzel együtt viszont leszögezte: az első világháborús hadifogság, az ottani hősök "méltánytalanul" háttérbe vannak szorítva, ezért is választották a „Gyóni mottót”: „nem hős halott, csak szürke rab”.
A kiállítás sajtóanyagában alkotótársával, Major Anitával kiemelték: a Kárpát-medence magyarságában kevés olyan család van, amelyiket ne érintette volna a fogság valamilyen formája. Céljuk a történelmi Magyarországon működtetett osztrák-magyar fogolytáborok történetének, problémáinak feldolgozása - Ostffyasszonyfától Kenyérmezőn át a hírhedt csóti leszerelőtáborig, amelynek területén - mint írták - „saját katonáink likvidálása is folyt”.
Megközelítésük „ember- és sorsközpontú”: 18 fogolysorson keresztül mutatják be, mit jelentett lágerlakónak lenni a "nagy háborúban". Az idén száz éve halott Gyóni Géza költőtől egyszerű közlegényekig, neves festőművészektől az 1956-os forradalom miniszterelnökéig.
Csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2 millió 110 ezer osztrák-magyar katona raboskodott, közülük mintegy 500-600 ezer volt magyar. Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba. A háború egyik legnagyobb vesztesének, Magyarországnak a demográfiai viszonyait átrajzoló hadifogolykérdés mégis mostanáig „mostoha területe” volt a kutatásoknak és emlékezeti kultúrának.
A Kárpát-medencei útjára induló vándorkiállítás díszmegnyitója csütörtökön 14.30-kor lesz a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A vendégeket Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója köszönti, a kiállítást Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára nyitja meg, míg a tárlat anyagát Major Anita kurátor mutatja be. Zárszót mond majd Száraz Miklós György író, egy hadifogoly unokája.
A Budapesten január 28-ig látogatható tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg. A rendezvényen közreműködik a Magyar Honvédség Légierő Zenekar Katona János karnagy vezetésével. A vándorkiállítás fővédnöke Áder János köztársasági elnök.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
