„Spanyolország meglop minket!” – tüntettek a műkincsek Katalóniából való elszállítása ellen
2017. december 12. 11:14 MTI
Kisebb összetűzésbe keveredett katalán rendőrökkel tüntetők egy csoportja, amely az ellen tiltakozott, hogy a lleidai egyházmegyei múzeumból műkincseket szállítsanak el a szomszédos Aragónia tartományba. A 15. és 18. század közötti időszakból származó műtárgyak eredetileg Aragóniából kerültek Katalóniába, ám a bíróság eladásukat illegálisnak minősítette, és azok visszaszolgáltatásáról döntött.
Korábban
Kora reggel, amikor a múzeumban megkezdték a 44 műkincs becsomagolását, tüntetők jelentek meg az épületnél, több százan. Néhány órával később a katalán rendőrség szélesíteni kezdte a bejárat előtti biztonsági zónát, ekkor dulakodás alakult ki a szembenállók között. A tüntetők katalán függetlenségi zászlókat lobogtattak és egyebek mellett azt kiabálták: „Spanyolország meglop minket!”. A tiltakozóakciót a Népi Egység (CUP) radikális baloldali függetlenségi párt szervezte.
A műkincsek tulajdonjoga régóta vita Aragónia és Katalónia között. A tárgyak eredetileg az aragóniai Villanueva de Sijena kolostorában voltak, de az apácák eladták a 97 darabból álló gyűjteményt Katalóniának 1983-ban. Az ügy a bíróságra került, amely úgy ítélte meg, hogy az apácáknak nem volt joguk az eladáshoz, ezért elrendelte a tárgyak visszaszolgáltatását. A katalán kormány 2016 nyarán 53 darabot már visszajuttatott Aragóniának, de adós maradt további 44 alkotással.
Egy újabb bírói döntés vasárnap éjfélig adott haladékot, hogy maguk adják vissza azokat. Mivel ez elmaradt, az aragóniai kormány által megbízott szakemberek mentek el a műkincsekért. A szállítmány már megérkezett a kolostorhoz, ahol a helyiek ünneplő csoportja várta. A spanyol sajtónak közülük többen is arról beszéltek, hogy öröm számukra a tárgyak visszaérkezése, mert azok Aragónia kulturális örökségének részei.
A műkincsek között található három darab, a 15. századból való díszes apátnői koporsó, amelyeket világszinten is egyedülállónak tartanak, valamint hat alabástrom dombormű, mind a francia Gabriel Joly alkotásai 1529-ből. A művésztől további hét szobor és számos festmény alkotja a most visszaszállított gyűjteményt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap