Pótolták a vereckei honfoglalási emlékmű megrongált oltárkövét
2017. december 11. 10:49 MTI
Ünnepélyesen felavatták és felszentelték vasárnap a kárpátaljai Vereckén a honfoglalási emlékmű Budapest VII. kerület önkormányzata Fidesz-frakciójának támogatásával készült új oltárkövét, amellyel az ukrán nacionalisták által néhány éve megrongált szakrális gránittömböt pótolták.
Korábban
A jelenleg több kilométeren át fél méter vastag hóban csak gyalog megközelíthető emlékműnél mondott ünnepi beszédében Bajkai István, Budapest VII. kerületének alpolgármestere, aki személyesen is szponzorálta az oltárkőállítást, ünnepi beszédében hangsúlyozta: Azért jöttünk ma Vereckére, hogy ezt a mindannyiunk számára szimbolikus helyet megszenteljük. Egy oltárt avatunk fel, ahol több mint ezer év tekint le ránk.” A Vereckei-hágónak mindig is kiemelt szerepe volt a magyarság életében, hiszen ezen a hegyszoroson át érkeztek meg új hazájukba vándorló őseink - tette hozzá, kiemelve, hogy ez volt az a kapu, amelyen keresztül hazaérkeztek a magyarok, s ezáltal Verecke az egyik, ha nem a legfontosabb magyar történelmi hely.
Az alpolgármester kifejtette: a Vereckei-hágó azért egyedülálló történelmi hely, mert mi, magyarok voltunk az elsők, akik ennek a helynek nemcsak jelentőséget, hanem szellemiséget is adtunk. „Mi, magyarok mondtuk ki először, hogy ez a mi szent helyünk, mi határoztuk meg ezt a helyet nemcsak földrajzi, hanem történelmi pontként, hiszen itt történt meg a honfoglalás, a magyarok itt csatlakoztak Európához” - mutatott rá. "Ebből adódóan - folytatta - ez egy ikonikus hely, amelynek a szellemiségét, amíg világ a világ, mi, magyarok fogjuk meghatározni, mert ezen a szent helyen kovácsolódtunk végérvényesen és szétválaszthatatlanul össze egy erős nemzetté, s ezért tartjuk a Vereckei-hágót nemzeti egységünk legfontosabb szimbólumának."
Bajkai István emlékeztetett arra, hogy a magyaroknak most minden korábbinál nagyobb szükségük van a jelképeikre, mert - mint fogalmazott - a magyar nemzet újra felemelkedőben van, egységes és erős, de ismét támadásoknak van kitéve, vissza akarják szorítani, szét akarják szórni, el akarják venni a nyelvét, kultúráját, hitét, identitását. „Itt, Kárpátalján már élet-halál harcot vívnak a testvéreink” - mondta. Ennek kapcsán a többi között hangsúlyozta: most mindennél fontosabb a magyarok összefogása, hogy a kárpátaljai magyarok érezzék, ők a magyarság elidegeníthetetlen része, amelyért minden magyarnak ki kell állnia.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság felelőssége a vereckei honfoglalási emlékműnek mint össznemzeti szimbólumnak, szakrális helynek a megőrzése. Köszönetet mondva Bajkai Istvánnak és a főváros VII. kerületi Fidesz-frakciójának a támogatásáért, és utalva arra, hogy az 1994-ben felavatott honfoglalási emlékműnek a mostani a harmadik oltárköve, azt a reményét fejezte ki, hogy újabbra nem lesz szükség mert azt nem fogják megrongálni.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a Vereckei-hágó, bárki bármit állítson is, mindenképpen origónak számít a magyar történelemben. Emellett a honfoglalási emlékmű - tette hozzá - nem elválasztja, hanem összeköti a Kárpátok vízválasztó gerincének két oldalán élőket, hiszen - tette hozzá - a Vereckei-hágón soha nem volt szögesdrót-kerítés. A két oldalán kereszttel megjelölt oltárkő újbóli felállításából a kárpátaljai magyarságnak erőt kell merítenie a következő, 2018-as esztendőben rá váró küzdelmek megvívásához - fogalmazott a politikus.
Matl Péter, szobrászművész, a honfoglalási emlékmű alkotója és oltárköveinek készítője elmondta, az emlékjelet közel negyedszázada a béke, a testvériség és a szeretet jegyében tervezte. Kifejtette, az emlékmű puritánságával (nincs rajta semmilyen díszítő elem vagy felirat, csak a kereszt az oltárkövön) a magyarok keresztény hitét, békés természetét akarta hangsúlyozni.
Az ünnepség zárásaként a történelmi egyházak papjai megszentelték és az anyaországi résztvevők, valamint kárpátaljai magyar vezetők és az ungvári magyar főkonzulátus diplomatái megkoszorúzták a honfoglalási emlékmű új oltárkövét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap