Fordítva épült Stonehenge
2012. december 4. 11:22
A Stonehenge patkó alakban elhelyezett, homokkőből faragott oszlopait több mint 4600 éve fektették, a Walesből származó kékköveket viszont csak később helyezték el a neolitikus építménynél - olvasható egy új tanulmányban.
Korábban
Az Antiquity című tudományos folyóirat decemberi számában közölt tanulmány megkérdőjelezi azt a népszerű elméletet, hogy a Stonehenge megépítésénél először a kisebb kövek kerültek volna a helyükre. „Ez a sorrend teljesen rossz” – közölte Timothy Darvill, a Bournemouth-i Egyetem régésze, a tanulmány társszerzője. „Az eredeti elképzelés, miszerint előbb a kisebb köveket rakták oda, majd a nagyobbakat, nem állja meg a helyét. Először a nagyobbakkal kezdtek” – tette hozzá.
A brit régészek által felállított új elmélet egyúttal azt a teóriát is megkérdőjelezi, hogy az ősi társadalmak több száz évig építettek volna egy-egy területet a neolitikus kori lelőhelyen. Inkább az a valószínűbb, hogy néhány generáció dolgozott egy-egy részen – mondta el a kékkövek (bluestone) származási helyét felfedező, de a jelenlegi kutatásban nem szereplő Robert Ixer. „Időszerű és fontos tanulmányról van szó. Újra kell gondolnunk, honnan érkeztek a kövek Wiltshire-be” – jelentette ki Ixer.
A Stonehenge egy körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 kilométerre északra. Kiépítése i. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be. A Stonehenge rendeltetését egyelőre homály fedi. A kutatók közel tízéves régészeti vizsgálat után legutóbb arra a következtetésre jutottak, hogy a titokzatos kőkör egy emlékmű, amelynek célja a regionális különbségek és konfliktusok hosszú időszaka után Britannia népeinek egyesítése volt. De korábban megfogalmazódtak olyan vélemények is, hogy a Stonehenge esetleg prehistorikus csillagvizsgáló, naptemplom, gyógyító zarándoklatok célpontja, vagy éppen druida templom volt.
Darvill és kutatótársai szerint a neolitikus kori népek először a kör közepén patkó alakban elhelyezett, homokkőből faragott oszlopokat (hármas kövek, vagy trilitek) helyezték el, amelyeket a közeli kőfejtőkből vonszoltak a helyszínre. A kisebb kékkövek csak később kerültek a helyükre, ezeket viszont Walesből hozták, s az elkövetkező ezer év során rendezték el őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.