Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
2023. április 11. 18:08 László Zsófia
Domenikosz Theotokopulosz, más néven El Greco, azaz „a Görög” az európai művészet történetének legkülönlegesebb alkotói közé tartozik. Pályafutása során fontos szereplőjévé vált a posztbizánci görög, a velencei, a római, majd a spanyolországi festészetnek is. Picassóhoz hasonlóan hihetetlen alkalmazkodóképességgel rendelkezett: miután jártasságot szerzett egy művészi kifejezésmódban, képes volt elsajátítani egy attól merőben eltérőt. A kettő szintetizálásával pedig eljutott rendhagyó, egyéni stílusának megteremtéséig.
El Greco: Laokoón
Korábban
A szó szoros és átvitt értelmében is hosszú utat járt be Krétától Toledóig, amelynek során bizánci ikonfestőből a nyugati képzőművészet meghatározó mestere lett.
Keleti és nyugati elemeket egyesítő, ugyanakkor jellegzetesen spanyol ábrázolásmódja Toledóban teljesedett ki igazán, amely nemcsak a lakóhelye, hanem látomásos művészetének ihlető forrása is volt.
E város sziluettje tűnik fel radikálisan személyes, utolsó műveinek többségén – így a XX. század avantgárd művészeit elvarázsoló Laokoónon.
A Laokoón jelenlegi tudásunk szerint a görög mester egyetlen olyan alkotása, amely mitológiai témát dolgoz fel. A trójai pap és fiai története több antik szerzőnél is megjelenik, de a Vergilius Aeneisében szereplő változat a legismertebb.
Az itt leírt legenda szerint Laokoón volt az egyetlen, aki gyanút fogott a görögök által Trója kapuja előtt hagyott, fából készült ló láttán. A város lakói úgy gondolták, hogy a ló egy Pallasz Athénének szánt ajándék, Laokoón viszont óva intette őket attól, hogy bevigyék a városba.
Fiaival együtt áldozatot mutatott be az isteneknek, ám a tengerből két hatalmas kígyó kúszott elő, amelyek mindhármukat megölték. A trójaiak ezt Pallasz Athéné büntetéseként értelmezték, és hogy a további bajt elkerüljék, bevitték a városba a lovat.
A történet végét mindannyian jól ismerjük a lóból előbújó harcosok által elfoglalt Trójáról. A legendának azonban több, egymástól jelentősen eltérő változata létezik.
Az alapos humanista műveltséggel rendelkező El Greco mindet ismerhette, így nem tudjuk, hogy festményével melyiket illusztrálta.
A teljes cikket keresd a Múlt-kor magazin tavaszi számában!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap