Másként növekedett a Neander-völgyiek agya
2010. november 9. 09:11 MTI
Másként fejlődött a Neander-völgyi ember agya, mint a modern emberé a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó szakemberei szerint.
Korábban
A tudósok mindezek alapján úgy vélik, hogy a széles körben elterjedt szemlélettel szemben mégiscsak voltak különbségek a Neander-völgyi ember és a Homo sapiens szellemi képességei között - derült ki a Current Biology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból.
Mivel a Neander-völgyieknek és a modern embernek hasonló nagyságú volt az agya, a szakemberek eddig abból indultak ki, hogy kognitív képességeik is hasonlítottak. A modern ember agyának belső struktúrája azonban jelentősebb az agy méreténél. A lipcsei tudósok szerint a Homo sapienst az agy fejlődésének egy korai fázisa különbözteti meg a Neander-völgyitől.
A kutatók Neander-völgyiek fosszilis koponyákban megmaradt agylenyomata alapján végezték vizsgálataikat, döntő fontosságú leletnek egy Franciaországban 1914-ben talált Neander-völgyi csecsemő csontjai bizonyultak. A maradványok egy múzeum raktárában kallódtak, mire 90 év múltán felfedezték őket. A csontokat komputertomográffal világították át, majd a Max Planck Intézet Virtual Reality (Virtuális valóság) elnevezésű laboratóriumában rekonstruálták. Ez kimutatta, hogy az agy mérete a Neander-völgyi és a modern embernél hasonló volt, azonban eltérés mutatkozott az agy fejlődési mintáiban.
"Sok régészeti lelet mutat arra, hogy viselkedésbéli eltérések voltak a Neander-völgyiek és a modern ember között. Eredményeink rávilágítanak azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek ezek alapjául szolgálhattak" - mondta a lipcsei intézet emberi evolúcióval foglalkozó részlegének vezetője.
A kutatások már a közvetlenül a születés utáni fejlődésben jelentős eltéréseket mutattak ki. Ismert, hogy a modern embert csak néhány gén különbözteti meg a Neander-völgyitől, ezek azonban fontosak az agy fejlődése szempontjából. A lipcsei tudósok bíznak abban, hogy az új információk révén jobban meg lehet érteni ezeknek a géneknek a működését a mai modern embernél.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap