Nemzetté váláshoz vezetett a kulikovói győzelem

Az orosz földek akkor már majdnem másfél évszázada, 1240 óta mongol uralom alatt álltak. A vazallus fejedelemségek adót fizettek a Mongol Birodalom szétesése után Batu kán által létrehozott Arany Hordának, amely hatalmát azzal is biztosította, hogy egymás ellen kijátszotta a vetélkedő hercegeket.

A mongol állam azonban egy évszázados virágzás után hanyatlani kezdett: területet ragadott el tőle a felemelkedő Litvánia és Lengyelország, lakosságát pestisjárvány tizedelte, az állandósult belviszályok miatt pedig a kánok szinte évente váltották egymást a trónon. Az orosz uralkodók ezt kihasználva megpróbálták függőségüket lazítani és olyan szövetséget összekovácsolni, amely a siker reményében léphet fel a mongolokkal szemben.

Az Arany Horda új vezére, Mamaj kán 1378-ban sereget küldött az egyre erősebb Moszkva ellen, de Dmitrij fejedelem legyőzte a mongol hadat. Mamaj két évvel később már személyesen indult az oroszok megleckéztetésére, nem is várva be pillanatnyi szövetségesei, a litvánok és a rjazanyi fejedelem segédcsapatait. Az összecsapásra a Don folyó felső folyásánál fekvő Kulikovo mezején került sor, a csatát elbeszélő orosz eposz némi túlzással 150 ezer orosz és 300 ezer tatár harcost említ, a valóságban vélhetőleg feleekkora erők álltak szemben. Az orosz hadvezér, Dmitrij fejedelem három sorban helyezte el erőit, a középső vonalat erősítve meg, a balszárny melletti erdőben pedig a válogatott lovasság várakozott.

A legenda szerint az ütközet 1380. szeptember 8-án két bajnok párviadalával kezdődött: mindketten halálos sebet ejtettek a másikon, de az orosz hős nem zuhant ki nyergéből, amit társai kedvező előjelnek vettek. Ezután csapott össze a két sereg. A számbeli fölényben lévő tatárok első támadása elsöpörte az első orosz vonalat, ám a megerősített fősereggel nem bírtak. Három órányi öldöklő küzdelem után a balszárny - a mongolok csapdába csalása érdekében - hátrálni kezdett, mire Mamaj ide irányította tartalékát. Ekkor rontott ki az erdőből az orosz lovasság, szétszórva és megfutamítva a tatárokat. Maga Mamaj is menekülésre kényszerült, és bár a csatát túlélte, nem sokkal később gyilkosság áldozata lett. A mongol sereg szinte teljesen megsemmisült, de az oroszok is olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy halottaik összegyűjtése és eltemetése egy hétig tartott.

A kulikovói csata lélektani hatása szinte felmérhetetlen volt, a győztes Dmitrij kiérdemelte a Donszkoj (Doni) melléknevet. Egy orosz történetíró szerint az oroszok külön fejedelemségekként mentek a csatába, és egységes nemzetként tértek haza. A mongol uralom azonban még egy évszázadig fennmaradt, az Arany Horda új ura, Toktamis kán néhány évvel később felégette Moszkvát.

A tatár igát csak egy évszázaddal később, 1480-ban tudta végleg lerázni III. Iván moszkvai nagyfejedelem.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt