Múzeumhálózat épülhet Afganisztánban

A kampány ígéretei szerint a fosztogatások ellen új múzeumok építésével, régészek képzésével, és az elmúlt hét évben külföldre hurcolt, több milliárd dollárnyi értékű kincs visszakövetelésével lépnének fel. Omar Sultan kulturális miniszter görögországi látogatásán arról is beszélt, hogy jelenleg 10 vidéki múzeum építését tervezik, és már készül a kicsempészett műkincsek listája is. A miniszter a legfontosabbnak azt tartja, hogy a fiatalokban is tudatosítsák a helyi kultúra fontosságát: „van egy teljes nemzedék, akik csak a fegyvereket és a háborút ismerik. Ha őket fogékonnyá tudjuk tenni a kulturális örökség felé, amire büszkék lehetnek, akkor befolyásolhatják szüleiket is”.

Az afgán kormányzat ezzel párhuzamosan világszerte követeléseket küld ki a nagyobb múzeumoknak és gyűjtőknek, és azzal a háborús időszakban elrabolt kincseit szeretné visszakapni. Ez úgy tűnik sikeres is: Dánia és Svájc már több ezer műkincset szolgáltatott vissza, és 2005 óta a Heathrow repülőtéren várakozik az a több tonnás kollekció, amely hamarosan szintén visszatér az országba.

A hangzatos szavak ellenére azonban a régészeti helyszínek védelme továbbra is megoldatlan maradt: a kormányzat erre ugyanis nem tud fejenként havi 10 dollárnál több fizetést adni, és a telefonnal, autóval és fegyverrel való felszerelés még ennél is lehetetlenebbnek tűnik. A biztonság hiányának meg is van a hatása: az ország régészeti lelőhelyei mostanra holdbéli tájnak tűnnek a látogatók számára. A helyzet lehetetlenségét a kulturális miniszter is érzi, ezért most nemzetközi finanszírozásban szeretné megoldani a régészeti helyek védelmét. Emellett Sultan azt is szeretné, ha a nyugati országok lehetőséget és ösztöndíjat nyújtanának az afgán régészek kiképzéséhez: az országban összesen hat képzett szakember dolgozik.

A legnagyobb veszteséget nem is az amerikaiak okozták: a szovjetek ellen vívott háború és a tálib uralom is hatalmas pusztítással járt, ennek során nem csak a híres Buddha-szobrokat rombolták le, hanem a Kabuli Nemzeti Múzeumot is kifosztották. Az ország kincseinek egy része viszont még mindig a föld alatt lehet: a gazdag történelmi múlt Nagy Sándor hódításának, és a Selyemút gazdagságának köszönhető. Ezt azonban tudják a fosztogatók is, akik Pakisztán és Irán felé viszik el a megtalált remekműveket, amelyek aztán általában a nyugati magángyűjtemények mélyén tűnnek el mindörökre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek