Kétszáz évig tartott a brit neolitikus forradalom
2007. december 20. 16:00
Az első földművesek közel 6000 évvel ezelőtt érkeztek meg Nagy-Britanniába, a mezőgazdasági eljárások ezután villámgyorsan, alig pár évtized alatt terjedtek el Britanniában és Írországban.
Korábban
Az Antiquity magazin legújabb számában Alex Brown kutató arról számolt be, hogy a neolitikus gabonamaradványok sokkal elterjedtebbek a Brit-szigeteken, mint azt a korábbi kutatások alapján gondolták volna. A legtöbb elszenesedett maradványon végzett radiokarbon vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy azok nagyjából hasonló korúak lehetnek.
A magvak elemzése során kiderült, hogy a mezőgazdaság i.e 3950-3630 között jelenhetett meg a Brit-szigeteken, A kutatók szerint a villámgyorsan népszerűvé váló növénytermesztési eljárás előbb a Közel-Keletről érkezett Európába i.e. 4000 körül, és egy rövid átmeneti időszak után, i.e. 3800-3000 között vált egyeduralkodóvá. A folyamat részletei és okai azonban a mai napig megmagyarázatlanok.
Mezopotámiai cserépdarab |
Az esemény valahol Délnyugat-Ázsiában kezdődött i.e. 7000-8000 körül és az emberiség történetének egyik legfontosabb változásának tekinthető. A letelepedett életmód ugyanis megkönnyítette a személyes tulajdon elkerítésének és némi birtok hozzácsatolásának lehetőségét. Ezáltal lehetővé vált a készletek felhalomozása, kiépült a megbízható élelemellátás és növekedésnek indult a népesség.
Az elméletet Childe az oroszországi forradalom hatása alatt dolgozta ki: szerinte a Közel-Keleten lezajlott egy "neolitikus forradalom", amely teret nyitott a mezőgazdaság kialakulása előtt, majd később lezajlott az első városok és nagyvárosok megjelenéséhez vezető "városi forradalom" is. Az új módszerek ezután villámgyorsan, szinte robbanásszerűen terjedtek el.
A datálás során az is kiderült, hogy a szigetek legkorábbi megalitikus sírjait, így a Cotswold és Severn körülieket is az első telepesek építhették. A leletek átfogó vizsgálata arra is fényt derített, hogy a kerámiatárgyak és a fazekasság is ekkor terjedhetett el.
Brown és kutatótársai szerint a folyamat egyes elemei azonban zavaróan hatnak a korábbi elméletekkel szemben: a hosszú átmeneti idővel szemben i.e. 4000-3800 között alig 200 évre volt szükség, hogy a mezolitikum embere átvegye és széles körben használja az új élelemszerzési metódusokat. Az elmúlt évek pollenvizsgálatai ennek ellenére egy kicsit lehűtötték a kedélyeket: a szenzációs elméletre egyelőre árnyékot vet az a tény, hogy az azonosított magvak tekintélyes része vadnövényektől származik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.