A férfi szerzetesekhez képest kevésbé éltek elszigetelt életet a középkori apácák
2022. február 3. 11:00 Múlt-kor
Korábban
Regula és mindennapi élet
A legtöbb apácazárda Szent Benedek reguláját követte, de voltak, amelyek még ridegebb előírásokat támasztottak tagjaikkal szemben, mint például a 12. században létrejövő ciszterci rendhez tartozók. Az apácák életét meghatározó szabályok alapvetően megegyeztek a szerzetesekre vonatkozóakkal, de léteztek külön az ő számukra szerzett előírások is. Vezetőjük a falakon belül abszolút hatalmú apátnő volt (régies magyar kifejezéssel fejedelemasszony), aki gyakran özvegyként került a zárda élére, miután elhunyt ura birtokának igazgatásában némi tapasztalatot szerzett.
Az apátnő munkáját a priorisszák és más, jól behatárolt feladatkörrel rendelkező elöljárók segítették. A szerzetesektől eltérően az apácákat (akárcsak a nőket általában) nem szentelhették pappá, így istenszolgálati szempontból a zárda egy férfi pap rendszeres látogatásaira volt utalva.
A kora középkorban a szüzesség alapvető követelmény volt az apácák számára, mert a korabeli vélekedés szerint csak a testi tisztaságból kiindulva lehetett elérni a szellemi tisztaságot. A 7. században azonban, különösen az olyan traktátusok fényében, mint Szent Aldhelm 680 körüli De laudibus virginitatis (A szüzesség dicséretéről) című írása, elfogadottá vált, hogy házas nők és özvegyek is fontos szerepet játszhatnak a szerzetesi életben, és hogy a fogadalmasok legfontosabb tulajdonsága az aszkétai életet lehetővé tevő szellemi állhatatosság.
Az apácák ruházata egyszerű volt, jeleként a világi javak és csábítások megtagadásának. A legjellemzőbb viselet egy hosszú tunika volt, az arcon kívül minden mást takaró fátyollal, amely a Krisztussal való jegyességüket is jelképezte. A fátyol el kellett fedje az apáca haját, amelyet hagyományosan rövidre nyírtak. Az apácák nem hagyhatták el zárdájukat, és a külvilágiakkal, különösen férfiakkal való kapcsolattartás a lehető legkevesebbre volt korlátozva.
Ennek ellenére előfordultak botrányok, mint amikor a 12. század közepén az angliai Watton gilbertinus kettős kolostorában egy laikus fivér egy apácával hált, és a tett felfedezése után fenyítésként kasztrálták (ez a korban gyakori büntetés volt nemi erőszak esetén, bár itt az aktus mindkét fél beleegyezésével történt).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap