A férfi szerzetesekhez képest kevésbé éltek elszigetelt életet a középkori apácák
2022. február 3. 11:00 Múlt-kor
Korábban
Regula és mindennapi élet
A legtöbb apácazárda Szent Benedek reguláját követte, de voltak, amelyek még ridegebb előírásokat támasztottak tagjaikkal szemben, mint például a 12. században létrejövő ciszterci rendhez tartozók. Az apácák életét meghatározó szabályok alapvetően megegyeztek a szerzetesekre vonatkozóakkal, de léteztek külön az ő számukra szerzett előírások is. Vezetőjük a falakon belül abszolút hatalmú apátnő volt (régies magyar kifejezéssel fejedelemasszony), aki gyakran özvegyként került a zárda élére, miután elhunyt ura birtokának igazgatásában némi tapasztalatot szerzett.
Az apátnő munkáját a priorisszák és más, jól behatárolt feladatkörrel rendelkező elöljárók segítették. A szerzetesektől eltérően az apácákat (akárcsak a nőket általában) nem szentelhették pappá, így istenszolgálati szempontból a zárda egy férfi pap rendszeres látogatásaira volt utalva.
A kora középkorban a szüzesség alapvető követelmény volt az apácák számára, mert a korabeli vélekedés szerint csak a testi tisztaságból kiindulva lehetett elérni a szellemi tisztaságot. A 7. században azonban, különösen az olyan traktátusok fényében, mint Szent Aldhelm 680 körüli De laudibus virginitatis (A szüzesség dicséretéről) című írása, elfogadottá vált, hogy házas nők és özvegyek is fontos szerepet játszhatnak a szerzetesi életben, és hogy a fogadalmasok legfontosabb tulajdonsága az aszkétai életet lehetővé tevő szellemi állhatatosság.
Az apácák ruházata egyszerű volt, jeleként a világi javak és csábítások megtagadásának. A legjellemzőbb viselet egy hosszú tunika volt, az arcon kívül minden mást takaró fátyollal, amely a Krisztussal való jegyességüket is jelképezte. A fátyol el kellett fedje az apáca haját, amelyet hagyományosan rövidre nyírtak. Az apácák nem hagyhatták el zárdájukat, és a külvilágiakkal, különösen férfiakkal való kapcsolattartás a lehető legkevesebbre volt korlátozva.
Ennek ellenére előfordultak botrányok, mint amikor a 12. század közepén az angliai Watton gilbertinus kettős kolostorában egy laikus fivér egy apácával hált, és a tett felfedezése után fenyítésként kasztrálták (ez a korban gyakori büntetés volt nemi erőszak esetén, bár itt az aktus mindkét fél beleegyezésével történt).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.