Mítoszok, legendák, Trianon
2012. június 4. 15:02
Korábban
A hajózható patakok balladája
A trianoni határvonalak kijelölésekor újabb és újabb történetek születtek arról, hogy antant szakértőit hogyan vezették félre az utódállamok képviselői. A kor publicisztikáiban az utódállamok képviselői rendszeresen hamisítókként tűntek fel, akik alig észrevehető patakokat, vízfolyásokat hajózhatónak mondták. Az antanthatalmak pedig kellő tudás hiányában döntöttek a térség sorsáról. A határokat elméletileg etnikai alapon húzták meg, de stratégiai és hatalmi elvek alapján mindig korrigálták őket, olyannyira, hogy az eredeti elképzelések sokszor feledésbe merültek.
Az egyik eset szerint Sátoraljaújhelynél a csehek hajózhatónak hazudták a Ronyvát. Amikor kijött az antant-bizottság felmérni a környéket, a csehek tüzet gyújtottak a patakparton, pokrócot lengettek felette és azt mondták a franciáknak és a briteknek, hogy ott megy egy gőzhajó.
A helyi sajtó egyébként 1919 és 1927 között nem is említhette a hajózhatóság ügyét. A patak mindig gondot jelentett a városnak. Szabályozására csak jóval a háború után került sor, mivel csehszlovák hozzájárulás is kellett hozzá. A kiöntött patak hatalmas károkat okozott a magyar oldalon. Döntés végül 1928-ben született, ekkor kezdődhettek meg az árvíz-mentesítési munkálatok, és ekkor indult meg a szóbeszéd a Ronyva „hajózhatóságáról”.
A Revíziós Liga idegen nyelvű, fényképes brosúrában mutatta be a békeszerződés képtelen helyzeteit: a szétszabdalt majorokat, utakat, birtokokat. Itt szerepel egy kép a Ronyvában fürdő gyerekekkel és egy kutyával, aminek a feje Magyarországon, de a farka már Csehszlovákiában van.
A legenda gyorsan terjed, 1927-től már a fővárosban is beszéltek róla, de legszélesebb ismertséget 1938 őszén szerzett, amikor több újságcikk is megörökítette. A helytörténeti munkákban és a sátoraljaújhelyi sajtóban azonban nem szerepel a hajózható Ronyva képe. Hasonló legendák születtek, Balassagyarmat, Hont és Nógrád vármegyékben az Ipoly folyóval kapcsolatban. Mindkét helyszínen a határ kérdése valóban vitatott volt egy darabig, de nem a folyók, hanem az értékes vasútvonalak miatt.
Ahogy látható, a kötet nem a már jól ismert, mindig hangsúlyozott száraz tényeket adja vissza, hanem új megközelítésben foglalkozik a témával. A legendákat több forrásból igyekszik, hol megcáfolni, hol pedig alátámasztani a szerző.
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Bp., 2010. 180 o. 2940 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
Ablonczy Balázs
Történész, a Kommentár folyóirat főszerkesztője. Nem szereti a magas és éles hangokat, a mazsolát és a Magyar Postát. A mozgólépcsőn mindig jobbra áll. Borosjenői gróf Tisza István, John le Carré, Jacques Dutronc, paradicsomos máj.
Magyarország: nem gyereknek való vidék
Instant nemzetépítés: a szlovák nyelvtörvényről
Cikkei a Múlt-koron:
A történelem túllépett Trianonon, a magyarok még nem
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap